Marad pénz az amerikai államkincstárban

Az amerikai adósságplafon felemelésének a pénzügyminisztérium által hangoztatott „végső határideje”, azaz augusztus 2. után is marad annyi pénz a kincstárban, hogy még egy vagy akár két hétig rendkívüli intézkedések nélkül is ki lehessen fizetni az amerikai állam kötelezettségeit – közölte a The Washington Times szerdán, független pénzpiaci felmérésekre hivatkozva.

A vártnál nagyobb szövetségi bevételeknek köszönhetően az amerikai pénzügyminisztérium plusz 14 milliárd dollárhoz jutott, így a technikai csőd lehetséges időpontja kitolódott. Emellett a központi bank szerepét betöltő Federal Reserve újabb kötvénykibocsátással és hitelmanőverekkel is meghosszabbíthatja az adósságplafon emeléséről folytatott vitához rendelkezésre álló időt.

A lap a Wells Fargo Securities, a Barclays Capital és a Jefferies and Co. elemzőire hivatkozva az állította, hogy a kincstár valójában augusztus 10. és 18. között fogyhat ki a tartalékaiból. A Fox Business értesülése szerint az Obama-kormány a nyilvánosság előtt hangoztatott kemény retorikája ellenére az elmúlt napokban arról biztosította a vezető bankokat, hogy a kormány mindenképpen el fogja kerülni a fizetésképtelenné válást.

Washingtonban közben folytatódott az idegek háborúja azzal, hogy John Boehner, a republikánus többségű képviselőház elnöke szerdáról csütörtökre tette át a szavazást az adósságplafon-emelés feltételéül szabott deficitcsökkentő törvénytervezetről. A kongresszus költségvetési hivatala ugyanis jelezte, hogy a tíz év alatt 1200 milliárd dolláros kiadáscsökkentést előirányzó javaslat valójában csak 850 milliárdos megszorítást tartalmaz. A republikánusok most a törvénytervezet módosításán dolgoznak, mert korábban az ígérték, hogy a megtakarítás nagyobb lesz, mint a cserébe megajánlott 900 milliárd dolláros adósságlimit-emelés.

Boehner kétlépcsős megoldással számol, amelynek értelmében egy átmeneti plafonemeléssel a jövő évig biztosítanák a kormány hitelképességét, amikor egy újabb, jelentősebb alkut kellene kötni az államadósság és a hiány ügyében. A demokrata többségű szenátus és a Fehér Ház ezt elutasítja, mert megítélése szerint az adósságplafont annyival kell megemelni, hogy a kérdésre ne kelljen visszatérni a 2012 novemberi választásokig.

Ugyanakkor szerdán átdolgozásra vissza kellett vonni a szenátus demokrata párti elnöke, Harry Reid által elkészíttetett törvénytervezetet is, szintén a kongresszusi költségvetési hivatal által megállapított számszaki hibák miatt. A hivatal szakemberei megállapították, hogy a Reid által 2700 milliárd dollárosnak mondott, tízéves deficitcsökkentési terv valójában csak 2200 milliárdos megszorítással számol. A szenátus elnöke 2400 milliárd dolláros adósságplafon-emelést szeretne elérni.