Újabb gondok Fukusimában

A napokban újabb problémák ütötték fel a fejüket a márciusi földrengés és szökőár következtében balesetet szenvedett Fukusima-1 atomerőműben. Szombaton mindössze öt órás üzem után voltak kénytelenek leállítani a  sugárszennyezett víz megtisztítására összeszerelt rendszert, míg vasárnapról hétfőre virradóra ki kellett nyitni a kettes reaktor kapuit, miután az épület levegőjének páratartalma megközelítette a 100%-ot. Ezzel párhuzamosan a japán kabinet a március óta biztonsági félelmek miatt leállított reaktorok újraindítására próbálja rávenni a helyi önkormányzatokat, hogy elkerüljék a nyári áramkimaradásokat.

A napokban újabb problémák ütötték fel a fejüket a március 11-i földrengés és szökőár következtében balesetet szenvedett Fukusima-1 atomerőműben. Szombaton a japán szakemberek mindössze öt órás üzem után voltak kénytelenek leállítani a létesítményben felgyülemlett nagymennyiségű sugárszennyezett víz megtisztítására összeszerelt rendszert, miután az a vártnál jóval gyorsabban telítődött. Az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat tájékoztatása szerint a váratlan leállás oka, hogy a megtisztítandó vízben a korábban becsültnél jóval magasabb a radioaktív izotópok, elsősorban a cézium koncentrációja, így a szűrők nagyon hamar megteltek.

A francia Areva atomipari cég által leszállított rendszert múlt pénteken, többnapos tesztüzem után helyezték működésbe, azonban a TEPCO már a leállás előtt is késésben volt a víztisztítást illetően. Az erőmű alagsorában a cég becslései szerint 110–120 ezer tonna szennyezett víz gyűlt össze, miután a hűtőrendszerek leállása miatt a szakemberek március óta vízbefecskendezéssel kénytelenek kordában tartani a reaktorok hőmérsékletét – ugyanakkor a rendszer csak napi 1200 tonna folyadék megszűrésére alkalmas, ráadásul a reaktorok hűtésére naponta további 500 tonnát kell beinjektálni. A gondokat tetézi, hogy az esős évszak közeledtével fennáll a veszélye, hogy a radioaktív víz ismét a tengerbe szivárog majd. A helyzet megoldására a TEPCO korábban 40 ezer tonna tárolására alkalmas tartályokat rendelt, melyeket augusztusig folyamatosan szállítanak a helyszínre, míg a cég tervei szerint a szűrőrendszer újbóli beüzemelését követően a megtisztított vízzel hűthetik majd a reaktorokat.

Ezzel párhuzamosan a kettes reaktorban is újabb problémák léptek fel. A TEPCO vasárnap este kénytelen volt megnyitni a blokk kapuit, miután az épületben a levegő páratartalma megközelítette a 100%-ot. A hétfő hajnalig tartó „szellőztetést” követően nitrogént jutatnak a létesítménybe, egy újabb hidrogénrobbanást megakadályozandó. A cég hétfői tájékoztatása szerint a szellőztetés során nem szabadult ki az épületből a környezetre káros mértékű sugárzás, a páratartalom pedig 99,9%-ról 58,7–89,9%-ra csökkent. A munka akkor indulhat újra a reaktorépületben, ha a páratartalom 70% alá csökken.

A víztisztítási és -tárolási problémákkal kapcsolatban a vállalat szóvivője úgy nyilatkozott, hogy azok nem okoznak majd késedelmet az április közepén közzétett és június 17-én módosított ütemtervben foglaltakhoz képest, a TEPCO továbbra is úgy számol, hogy július közepére újra tudja indítani a megsérült reaktorok hűtőrendszereit. Az optimista nyilatkozatok ellenére a cégnek a hétfői nap folyamán nem sikerült beüzemelnie a tisztítórendszert, a TEPCO tájékoztatása szerint a szűrés folytatása további egy–két napot vehet igénybe.

A cég szóvivője azt is elmondta, hogy újabb fukusimai munkás sugárdózisa haladta meg a kormány által a helyreállításon dolgozók számára megállapított 250 millisievertes egészségügyi határértéket, így kilencre nőtt a túlzott radioaktivitásnak kitett szakemberek száma. Normális esetben a japán atomenergiai dolgozók számára évi 50 millisivertes dózis engedélyezett, míg a lakosságot érő átlagos háttérsugárzás kb. évi 2,4 millisievert. Kutatások szerint 100 millisievertes dózis felett egyértelműen kimutatható a rákos megbetegedés kockázatának növekedése.

Energiapolitikai nézeteltérések

A fukusimai problémák ellenére a hétvégén Kaieda Banri ipari miniszter a március óta leállított reaktorok újraindítására szólította fel a japán energiacégeket. Kaeida nyilatkozata szerint a kormány és az üzemeltetők megtették a megfelelő óvintézkedéseket a természeti katasztrófát követően, a nyári áramfogyasztás kielégítéséhez pedig mindenképpen szükséges a szigetország működőképes reaktorainak beüzemelése. Jelenleg Japán 54 reaktorából mindössze 19 termel áramot, a Fukusima-1 erőmű hat blokkján túl országszerte 29 egységet állítottak le átvizsgálás és karbantartás miatt. A miniszter kiemelte, hogy amennyiben nem indítják újra az atomerőműveket, az áramkimaradások miatt további jelentős károk érhetik az amúgy is igen nehéz napokat átélő japán gazdaságot, hozzátéve, hogy az állam garantálja a létesítmények biztonságát. Hasonlóan nyilatkozott Kan Naoto miniszterelnök is, aki szerint a nukleáris áramtermelés leállítása beláthatatlan gazdasági hatásokkal járhat, ugyanakkor a hosszútávra a megújuló energiák felé való nyitást nevezte meg az ország fő céljaként.

A kabinet törekvései ellenére a helyi önkormányzatok, melyek beleegyezése nélkül nem kerülhet sor a lépésre, egyelőre elzárkóznak az atomerőművek gyors újraindításától. A 13 reaktornak otthont adó Fukui prefektúra kormányzata állásfoglalásában kijelentette, hogy jelenleg nem tartja kielégítőnek a helyzetet a nukleáris létesítmények működésének engedélyezésére, bár elismerte, hogy történtek előrelépések a biztonsági kérdések terén. Ennél valamivel konstruktívabban állt a kérdéshez Szaga prefektúra kormányzója, aki elmondta, „most, hogy az ipari miniszter egyértelművé tette, hogy mit akar, gondosan megvizsgálom kérését”.

Egy, a napokban publikált felmérés szerint a szigetország 47 prefektúrájából 17 az atom helyett a napenergia felhasználásában látja a jövőt: a májusban készült kutatás alapján ezen tartományok jelentősen emelték a napelemek üzembe helyezésére fordítandó támogatásaik mértékét. Persze kivételek is akadnak: a Honsú sziget legészakibb részén elhelyezkedő, a katasztrófa sújtotta Ivatével határos Aomori prefektúrában a közelmúltban egy, az atomenergia támogatásával kampányoló politikust választottak kormányzónak – ugyanakkor úgy tűnik, hogy a tartomány frissen kinevezett vezetője és választói egy igen apró kisebbséghez tartoznak: közvélemény-kutatási adatok szerint a szigetország lakosságának több mint négyötöde az atomerőművek azonnali bezárását tartja az egyetlen járható útnak.