Zöld tavasz Baden-Württembergben

Tovább növekszik a német Zöldek népszerűsége: a felmérések szerint a párt megelőzte a szociáldemokratákat. A Zöldek jó példái lehetnek annak, amikor népszerűség-növekedés egy sor váratlan kérdést vet fel: ki lehetne az esélyes zöld kancellár-jelölt a 2013-as szövetségi választásokon, mely pártok jöhetnek szóba szövetségesként és vajon mennyire lehet a politikai közép felé nyitni?

Variációk egy kancellár-jelöltre

Bár igen eltérőek a közvélemény-kutatások eredményei, főleg az SPD-t érintő kérdésekben, egyvalami biztosan megállapítható: a Zöldek népszerűsége szépen növekszik, a szociáldemokratáké azonban csökken. Ráadásul a két, tartományi szinten alapvetően koalícióképes párt akár kormánytöbbségre is szert tehetne, ha a közeljövőben lennének a szövetségi parlamenti választások, mivel annak ellenére, hogy a CDU/CSU 32-33 százalék körül stagnál, a liberálisoknál Guido Westerwelle lemondása és az új pártvezér kérdésének megoldása egyelőre nem hozta meg a várt sikert. Az FDP néhány felmérés szerint még a választási küszöböt sem tudná átlépni, de más kutatások szerint sem sokkal teljesítene a bűvös öt százalék felett. A Zöldek szempontjából, akik egyes felmérések szerint megelőznék a gyengélkedő szociáldemokratákat ez fontos témává lépteti elő egy lehetséges kancellár-jelölt kérdését, mivel egy – a jelenlegi állás szerint valószínűsíthető – Zöldek-SPD koalícióban a zöld párt adhatná a kancellárt, mint nagyobbik kormánypárt.  Egyelőre négy név merült fel a pozícióval kapcsolatban: a két frakcióvezető Renate Künast és Jürgen Trittin, valamint a két pártelnök Claudia Roth és Cem Özdemir. A média természetesen találgat: hétvégén már felmerültek az első spekulációk Joschka Fischer volt külügyminiszter visszatérésével kapcsolatban. Fischer azonban a Bild am Sonntagnak úgy nyilatkozott: „megtisztelve érzem magam, hogy képesnek tartanak erre. De ennyi. Joschka Fischer visszatérése a politikába kizárt.”

Ideológiai csata a függetlenségről 

Az eddig ökopártként számon tartott Zöldek esetében a népszerűség-növekedés és a kancellárállítás – bár igencsak jövőbeni – lehetősége felébresztette a párt baloldali erőinek zúgolódását is, hiszen várható, hogy párt kénytelen lesz a politikai közép felé nyitni annak érdekében, hogy még több szavazót szólíthasson meg. A kérdés persze az, hogy az ellenzéki, eddig rétegpártnak számító Zöldek mennyire képesek néppárttá válni. A német sajtó elnevezése szerint „fundamentalista” és pragmatikus „realista” párton belüli csoportok egyre élesebben vitatkoznak a párt jövőbeli irányvonalán. 

A Spiegel információi szerint a Zöldek frakcióvezetője, Jürgen Trittin a „fundamentalisták” vezető képviselőinek találkozóján úgy fogalmazott, hogy a pártnak „inkább előbb, mint utóbb” el kellene köteleznie magát egy zöld-szociáldemokrata koalíció mellett, mivel a baden-württembergi győzelem is azt mutatja, hogy a zöld szavazókat ez az opció, és nem a jobboldal felé való orientáció győzi meg. 

Máshogy látja ezt azonban a párt elnöke, Cem Özdemir, aki a párt jobboldali szárnyát képviseli: a pártvezér Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy a Zöldeknek a győzelmet esélyként kell felfogniuk a párt programjának szempontjából is. Özdemir szerint más párttradíciók politikai értékeit, mint a „munkakészséget, a haladást vagy a szolidaritást” is be kell vonni a Zöldek tárgyalásaiba.

A következő szövetségi választásokig azonban még sok az idő: előreláthatólag 2013-ban mérkőznek meg egymással a pártok a Bundestag mandátumaiért. Addig pedig a Zöldek kedvenc és sikert hozó témája, az atomenergia jövője is megoldódhat. Éppen ezért fontos kérdés az, hogy a párt képes lesz olyan kampánytémákat és kancellár-jelöltet találni, amely a törzsszavazói bázison túl más szavazócsoportokat is megszólít. A szintén inkább a párt realista szárnyához tartozó Renate Künast, aki az Emnid Kutatóintézet szerint a németek tizenöt százaléka tudna elképzelni zöld kancellárnak is inkább a párt függetlensége mellett tart ki. Künast, aki jelenleg Trittinnel osztozik meg a frakcióvezetőségen, a dpa hírügynökségnek tett nyilatkozata szerint úgy véli: pártja tudja, hogy a szociáldemokratákkal osztja a legtöbb politikai értéket, az utóbbi évek alatt azonban önállóbb lett és sikeresen harcolt választási kampányokban is. Künast szerint „az ökológia és a gazdaság összekötése új munkahelyek teremtéséhez vezetett, és ez az oktatási politikával együtt ökológiai-szociális párttá” tette a Zöldeket. Künast tervei között szerepel az őszi berlini választások eredményeként a város zöld-szociáldemokrata kormányzása, amely az ő vezetésével valósulna meg – a politikusnő azonban nem zárta ki a CDU-val való koalíció lehetőségét sem.

A politikai irányváltás kérdésében nem lesz egyszerű konszenzust találni: a párt hagyományosan kiegyensúlyozott vezetési konstrukciója, miszerint a csúcspozíciókon egy „fundamentalistának” és egy „realistának” kell megosztoznia, gondoskodik arról, hogy mindenki akadályozza a másikat és senki ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy az egész párt hangadójaként vagy szóvivőjeként tudjon kiemelkedni – írja a Spiegel.

Tartható-e a népszerűség?

A zöld népszerűségnek komoly próbája lesz a baden-württembergi hatalmi pozíció: nyilvánvaló, hogy a Zöldek első, egy tartományban kormánykoalíciót vezető helyzete megmérettetés lesz, hiszen az első zöld miniszterelnök, Winfried Kretschmann szereplése, sikere vagy bukása hatással lesz a szövetségi szintű pártpreferenciákra. Baden-Württembergben most úgy tűnik elmúlt az első diadalmámor: a Zöldek és a szociáldemokraták, annak ellenére, hogy a koalíciós tárgyalások és kormányalakítás gyors lefolytatását ígérték, most még sem tudnak megegyezni. A „Stuttgart 21” elnevezésű infrastrukturális projekt körüli vita megosztja a leendő koalíciós partnereket: a szociáldemokraták továbbra is kitartanak az új közlekedési csomópont mellett, Zöldek pedig reménykednek, hogy a várható költségnövekedés és egy „stresszteszt” hatására a Deutsche Bahn a beruházást magától állítja le. A projekt jövője a Zöldek számára már csak azért is kényes ügy, mert választási ígéreteik között szerepelt a beruházás leállítása. Az, hogy ez mennyire sikerül egyértelműen meg fogja határozni az új kormányzat és ezen belül főleg a Zöldek megítélését.

A Zöldek másik nagy témája az idei választási kampányt meghatározó ügy: az atomenergia jövőjét érintő kérdések, amelyekben a két párt egyetért ilyen jellegű energiaforrások mihamarabbi mellőzésében, a tartományban a négy atomerőmű közül a „moratórium” hatására kettőt már leállítottak. Hiába azonban az egyetértés: az előző tartományi miniszterelnök, Stefan Mappus által visszavásárolt EnBW energiaipari cég atomenergia-használat nélkül terheli a tartomány költségvetését, amelynek amúgy sem túl rózsás a helyzete. A karcsú büdzsé további konfliktusok forrása lehet a két párt között: bár Kretschmann nyilatkozata szerint „a szűkös pénzügyi helyzet kreatívvá tesz”, a párton belül megjelentek már olyan hangok is, amelyek a „költekező” szociáldemokratákra kívánják a majdani felelősséget hárítani.

Messze van még 2013, a szövetségi választások éve, addig azonban több tartományi választásra kerül majd sor, amelyek során a Zöldek megmutathatják, hogy mit tudnak kezdeni az új potenciállal. Annyi már biztos, hogy a következő kormányalakításkor sem a CDU/CSU, sem az SPD, az eddig két nagy párt nem tekinthet el a Zöldek növekvő erejétől, amennyiben az ökopárt képes lesz folytatni mostani szárnyalását. Ami talán nem is lesz nehéz: az elkövetkező években is napirenden lesznek a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyek. Egy kis szerencsével és jó tematizálással a Zöldeknek a mostani állás szerint minden esélyük megvan arra, hogy kormányzati tényezőként szóba kerüljenek Németországban.