Az EU válságtanácskozásra hívja a szerb és koszovói vezetőket

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő válságtanácskozásra hívja jövő héten Brüsszelbe Aleksandar Vucic szerb elnököt és Albin Kurti koszovói miniszterelnököt – jelentette be csütörtökön Peter Stano uniós szóvivő.

Észak-Koszovóban hetek óta etnikai feszültségek vannak, május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.

A koszovói rendőrség kedden elfogott egy szerb férfit, aki a gyanú szerint a KFOR elleni támadások egyik szervezője volt. Belgrád azonnal reagált, és közölte: a férfi ártatlan. A koszovói szerbek tiltakozásképpen ismét az utcára vonultak. Szerdán a szerb belügyminisztérium bejelentette, hogy felfegyverzett koszovói albán rendőröket fogtak el Szerbiában. Aleksandar Vucic szerb elnök csütörtökön a médiának azt nyilatkozta, hogy a koszovói miniszterelnök háborút akar kirobbantani, és hogy Pristina mindenáron fokozni akarja a feszültséget a két ország között.

Peter Stano az uniós bizottság csütörtöki sajtótájékozatóján úgy nyilatkozott, hogy az EU szoros figyelemmel kíséri a helyzetet és „sürgősen felvesszük a kapcsolatot mindkét féllel, továbbá a KFOR-ral, hogy megállapítsuk mi is történt pontosan.”

„Addig is arra kérjük mind Koszovót, mind Szerbiát, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől vagy reakciótól, amely tovább fokozhatja a már most is elég nagy feszültséget és tegyenek meg mindent annak enyhítése érdekében” – szólított fel a szóvivő.

Josep Borrell májusban bejelentette, hogy EU-s közvetítéssel megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításáról. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését tenné lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.

Forrás: MTI