Moody’s: a balti államoknak fájna leginkább az orosz-ukrán háború

A kelet-európai EU-gazdaságok közül a balti köztársaságokat érintené a legérzékenyebben az orosz-ukrán konfliktus esetleges még további elmérgesedése, de az orosz energiahordozó-szállítások magas aránya miatt Szlovákia, Csehország és Magyarország is a sérülékenyebb gazdaságok között van – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban bemutatott átfogó térségi szektorelemzésében.

A nemzetközi hitelminősítő 12 oldalas tanulmánya ugyanakkor hangsúlyozza, hogy alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol nyílt háború kirobbanásával Oroszország és Ukrajna között. A Moody’s elemzése szerint ha a feszültség mégis orosz-ukrán fegyveres konfliktussá fajulna, extrém mértékben valószínűtlen lenne, hogy ez átterjedne a szomszédos EU-országokra. A cég valószínűtlennek nevezi az Európába irányuló orosz energiahordozó-szállítások teljes leállását is.

A dokumentum megállapítja, hogy az orosz-ukrán feszültségek esetleges eszkalációjából eredő hatásoknak a közép- és kelet-európai EU-térségben Észtország, Lettország és Litvánia van a legnagyobb mértékben kitéve, mivel a három balti gazdaságot mindhárom fő begyűrűzési csatornán – energiahordozók, kereskedelem, biztonság – érdemi hatások érnék. Azonban annak a kockázata alacsony, hogy mindez érezhető nyomást gyakoroljon a három ország szuverén adósprofiljára, mivel ezek a gazdaságok már demonstrálták, hogy alkalmazkodni tudnak az Oroszország elleni szankciókhoz, erőfeszítéseket tettek saját energiaellátási biztonságuk erősítésére, emellett mindhárom országban állandó jelleggel NATO-egységek állomásoznak.

Az elemzés szerint a három balti gazdaság közül Lettország és Litvánia függ a leginkább az orosz energiahordozó-szállításoktól; előbbi teljes mértékben rá van utalva az orosz földgázra, utóbbi pedig földgázigényének 42 százalékát, nyersolajszükségletének 69 százalékát importálja Oroszországból. Ez azt jelenti, hogy a két ország teljes energiahordozó-ellátásának 72 százaléka függ összességében az orosz szállításoktól. A hitelminősítő ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az Európai Unión belül Lettországban a legmagasabb a földgáztározók töltöttsége – a készletek hat hónapnál hosszabb ideig fedeznék a lett fogyasztást -, Litvánia pedig már 2014-ben létesített egy úszó kikötői terminált cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására.

Észtország olajpala-termelőként és -exportőrként azon EU-országok között van, amelyeknek a legalacsonyabb az energiahordozó-importjuk, és ez a tény jórészt elszigeteli az észt gazdaságot az orosz szállítások bármiféle fennakadásától – áll a Moody’s helyzetértékelésében.

Európa továbbra is nagyon függ az orosz gáztól

A közép- és kelet-európai EU-térségen belül Magyarország és Szlovákia függése az orosz földgázszállításoktól különösen magas, és a két ország nyersolajszükségletének 45, illetve 78 százalékát is Oroszországból importálja. Mindez azt jelenti, hogy a térségen belül e két gazdaság energiakockázati kitettsége a legnagyobb, ráadásul egyiküknek sincs közvetlen hozzáférése LNG-terminálokhoz – írja a Moody’s.

A hitelminősítő hangsúlyozza: az Európai Unió egészére igaz, hogy az orosz földgázt nem lehet könnyen és gyorsan más forrásból helyettesíteni, nem utolsósorban azért, mert a cseppfolyósított földgáz fogadására kiépített terminálok kapacitása a teljes európai fogyasztásnak a legjobb esetben is csak mintegy a negyedére elégséges.

Persze Ukrajna jár a legrosszabbul

Egy másik nagy londoni elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) legutóbbi helyzetértékelése azt emelte ki, hogy az orosz-ukrán konfliktusból messze a legnagyobb kár az ukrán gazdaságra hárul.

A ház közölte: modellszámításai azt mutatják, hogy a Krím-félsziget orosz annektálásától 2020 végéig eltelt hét évben az ukrán gazdaság évente átlagosan 40 milliárd dollár – vagyis összesen 280 milliárd dollár – veszteséget szenvedett el. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnát a konfliktus előtti ukrán hazai össztermék (GDP) 19,9 százalékával egyenlő kár érte a vizsgált időszak minden évében.

Forrás: MTI