Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A meredeken emelkedő energiaárak októberben csaknem 30 éves csúcsra, a jegybanki célszámot kétszeresen meghaladó értékre húzták fel az inflációt az euróövezetben.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán közzétett végleges, az előzetessel megegyező adatai szerint éves összehasonlításban 4,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Legutóbb 1992 áprilisában regisztráltak ennél nagyobb, 4,2 százalékos inflációt az övezetben.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
Bár a legtöbb közgazdász egyetért abban, hogy az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, vita van arról, hogy az egyszeri árnyomások a másodkörös hatásokon keresztül mennyire épülhetnek be a tartós inflációba.
Októberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, éves összehasonlításban 23,7 százalékkal. Az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek 1,9 százalékkal, a szolgáltatások pedig 2,1 százalékkal drágultak. Az energiaárakat nem számolva a fogyasztói árak éves szinten 2,0 százalékkal emelkedtek, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,0 százalékos volt.
A fogyasztói árak havi összevetésben 0,8 százalékkal nőttek az euróövezetben októberben az előző havi 0,5 százalékos emelkedés után. Az energiaárakat nem számolva 0,3 százalékos volt a növekedés, a maginfláció pedig ugyancsak 0,3 százalékot emelkedett.
Az Európai Unióban az éves inflációs ütem 3,6 százalékról 4,4 százalékra gyorsult októberben. Havi összevetésben augusztusban 0,3 százalékkal, szeptemberben 0,5 százalékkal, októberben pedig már 0,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Friss cikkünk a témában: Nagy-Britanniában is elszaladt az infláció
Az Európai Központi Bank vezetői továbbra is kitartanak azon álláspontjuk mellett, hogy az árak meredek emelkedése átmeneti jelenség; bár a korábban gondoltnál hosszabb ideig tart, jövőre lassulni fognak az ütemek. Az euróövezeti jegybankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy kezdje el szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, és vegye fel a küzdelmet a háztartások vásárlóerejét erodáló inflációval szemben.
Christine Lagarde, az EKB elnöke azonban továbbra is ellenáll a felszólításoknak. Legutóbb hétfőn ismételte meg, hogy a monetáris szigorítás megtörné a koronavírus-járvány után talpra álló eurózóna gazdasági fellendülését.
Forrás: MTI
