Az ételkiszállítókat hősként ünnepelték, mivel lényegében ők táplálták a lakosságot a koronavírus-járvány következtében bevezetett lezárások idején. Ennek a kényelemnek azonban a környezet látta kárát.
Vegyük a világ legnagyobb piacát, Kínát, ahol a Meituan Dianping, az ország legnagyobb online házhozszállító szolgáltatója augusztusban egyetlen nap alatt 40 millió kiszállítást teljesített.
Az étel-házhozszállítás 51,5 milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát Kínában. 2013-ban, abban az évben, amikor a Meituan elindult, az iiMedia Research kínai tanácsadó cég becslése szerint a piac mindössze 50,2 milliárd jüan (7,63 milliárd dollár) volt. A gond csak az, hogy eközben – illetve inkább részben ennek következtében – a csomagolási hulladék mennyisége a 2015. évi 0,2 millió tonnáról 2017-re 1,5 millió tonnára nőtt az országban.
Nem csupán Kínában nagy a gond:
- az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az Egyesült Államokban az élelmiszerek, illetve azok csomagolása teszi ki a hulladéklerakókban található szemét 45%-át;
- az indiaiak csak 2018-ban 235 millió ételhordó dobozt dobtak ki;
- az Európai Unióban pedig évente több mint 2 milliárd, élelmiszerhez köthető csomagolás végzi a kukában.
Ezt dobta meg most elég rendesen a világjárvány, amihez ráadásul hozzájön, hogy számos cég inkább késlelteti (vagy visszavonja) a műanyag zacskók és csomagolások tilalmát, attól tartva, hogy az újrafelhasználható termékek tovább terjesztik a fertőzést. Az egyszer használatos műanyagból készült termékek használatának ugrásszerű növekedése tehát komoly csapást mér a műanyagszennyezés elleni küzdelemre, amely a WWF szerint 40 százalékkal fog emelkedni az elkövetkező 10 évben.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: Bloomberg / Kitekintő