Megvan a megállapodás a helyreállítási alapról

Megszületett a megállapodás az Európai Unió következő többéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján – jelentette be a Twitteren Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Michel közölte, hogy a megállapodás elfogadásával megkezdhető a pénzügyi csomagok végrehajtása és a járvány sújtotta gazdaságok újjáépítése. A mérföldkőnek számító helyreállítási csomag elősegíti a zöld és a digitális átmenetet is – tette hozzá.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Twitter-üzenetében hangsúlyozta: Európa halad előre, a jóváhagyott hosszútávú költségvetési keret és pénzügyi segélycsomag a gazdaságok felépülését szolgálják.

Az EU hétéves költségvetése, valamint a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alap körülbelül 1800 milliárd eurót kitevő pénzügyi kerete erőforrást jelent, s elősegíti a felépülést és egy ellenállóbb, zöldebb, digitálisabb Európai Unió kiépítését – húzta alá. „Gratulálok az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Németországnak a megállapodás eléréséhez” – írta Ursula von der Leyen.

Az Európai Tanács által már júliusban elfogadott, majd most megerősített EU-költségvetés végösszege 1074 milliárd euró a 2021-2027 közötti időszakra, míg a 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alap 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból, valamint 360 milliárd euró hitelből áll.

A részleteket ismerő diplomáciai források szerint a huszonhét tagország vezetői által elfogadott megállapodás alapján olyan záradékot csatolnak a rendelethez, miszerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései sértik az Európai Unió pénzügyi érdekeit. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni – közölték.

Meghosszabbították az Oroszország elleni szankciókat

Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában – derült ki Barend Leyts, az Európai Tanács elnöki szóvivőjének péntek hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában – eredetileg egyéves időtartamra -, majd 2014 szeptemberében megerősítette azokat. A korlátozó intézkedések a pénzügyi, az energetikai és a védelmi ágazatra, valamint a kettős felhasználású termékek területére irányulnak.

Újabb szankciók jöhetnek Törökország ellen is

Barend Leyts egy másik, szintén péntek hajnalban közzétett Twitter-üzenetéből kiderült, hogy a tagállami vezetők Törökországgal összefüggésben megfogalmazott következtetéseikben megállapították: noha a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus megoldására Ankara tárgyalásokat kezdeményezett, egyoldalú és provokáló magatartása, ellenséges megnyilvánulása az unió és tagállamaival szemben nem szűnt meg.

Aláhúzták: a Földközi-tengeren kialakult konfliktus felszámolása érdekében Törökországnak folytatnia kell a diplomáciai párbeszédet Ciprussal és Görögországgal. Az Európai Tanács leszögezte: az uniónak stratégiai érdeke a kölcsönösen kedvező kapcsolatok fenntartása Ankarával, de a török vezetésnek hajlandóságot kell mutatnia az ellentétek párbeszéddel történő megoldására a nemzetközi joggal összhangban.

Kijelentették, hogy az EU továbbra is hajlandó pénzügyi segítséget nyújtani a szíriai menekültek befogadásához, ugyanakkor felszólították a török kormányt a migrációs áramlatok felelősségteljes kezelésére és az embercsempész-hálózatok elleni küzdelem fokozására.

A tagállami vezetők végezetül arról határoztak, hogy az unió külügyi szolgálatának márciusig átfogó jelentést kell készítenie a régió helyzetéről, ami alapján el lehet majd dönteni a következő lépéseket, szükség esetén akár további korlátozó intézkedések meghozatalát.

Forrás: MTI / Twitter / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »