Túlbecsülték a Juncker-terv keretében mozgósított beruházások összegét

Eredményesen teremtett új finanszírozási lehetőségeket a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI), az ennek keretében mozgósított pénzek összegét azonban alighanem túlbecsülték a beszámolókban – írta friss jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).

A kedden közzétett értékelés szerint egyes megítélt támogatások pusztán más uniós, illetve az Európai Beruházási Bank által nyújtott finanszírozást váltottak ki. A források egy része olyan projektekhez került, amelyek más magán- vagy közfinanszírozáshoz is hozzájuthattak volna, noha nem biztos, hogy azonos feltételek mellett.

Az EFSI felállítása óta eltelt időben jóváhagyott projektek végrehajtásához összesen körülbelül 69 milliárd eurót ítélt meg a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság. A brüsszeli testület szerint ezzel négy év alatt 360 milliárd eurót mozgósítottak az EU tagállamaiban, 1,4 millió munkahely létrejöttét segítve.

A számvevők azonban megkérdőjelezte a reálgazdaságban ténylegesen mozgósított többletberuházások összegét, kiemelve, hogy a használt számítási módszerek esetenként a valósnál nagyobbnak tüntették fel ezek mértékét. Nem vették figyelembe, hogy bizonyos támogatások csupán más finanszírozási eszközöket váltottak ki, és a projektgazdák időnként csak azért részesítették előnyben az EFSI-t, mert olcsóbb volt vagy hosszabb visszafizetési időszakot tett lehetővé.

Emellett rámutattak, hogy a földrajzi eloszlás sem volt eléggé kiegyensúlyozott: a támogatott projektek többsége a nagyobb nyugati tagállamokban koncentrálódott.

„Az összes uniós pénzügyi eszközre és költségvetési garanciára vonatkozó, összehasonlítható teljesítmény- és monitoringmutatók hiánya csökkenti az átláthatóságot és az eredmények értékelhetőségét” – írta az ECA.

„Az EFSI az Európai Unió egyik zászlóshajó-programjaként kiemelt figyelmet élvez, így fontos, hogy az eredményességével kapcsolatos kijelentések szilárd alapokon nyugodjanak” – nyilatkozott Leo Brincat, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.

Az Európai Bizottság a bírálatokra reagálva hangsúlyozta a Juncker-terv eredményességét, rámutatva, hogy az nem kiváltotta, hanem megerősítette a többi finanszírozási eszközt. A testület emellett aláhúzta: természetes, hogy a nagyobb gazdaságú és lakosságú tagországokba több befektetés jut.

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével – a multiplikátorhatást kihasználva – olyan beruházások megvalósulását segítsék elő, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon, ilyen ösztönzők nélkül esetleg túl kockázatosnak ítélne. A 2015-ben útjára indított, eredetileg három évre tervezett beruházási programot később meghosszabbították, amely a tervek szerint így 2020-ig legkevesebb 500 milliárd eurót tud majd mozgósítani.

Kapcsolódó cikkünk: Nagyon bejött a Juncker-terv

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »