Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A török jegybank megerősítette, hogy fenntartja a szigorú monetáris politikát, de a várakozásokkal összhangban ezúttal nem változtatott az irányadó kamat szintjén a monetáris tanács csütörtökön tartott ülésén.
A tanácskozás után kiadott közleményben a testület közölte, hogy az egyhetes repokamat 24,00 százalékon maradt. A jegybank megerősítette, hogy fenntartja a szigorú monetáris politikát, tekintettel a magas inflációból fakadó komoly kockázatokra, amelyek az árstabilitást fenyegetik. Megismételte azt is, hogy mindaddig marad a szigorú monetáris politikai irányvonal, amíg az inflációs kilátások jelentősen nem javulnak.
Szeptemberben a vártnál jóval nagyobb mértékben emelkedett az infláció Törökországban: éves összevetésben 24,52 százalékkal, augusztushoz képest pedig 6,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Augusztusban éves szinten 17,9 százalékos, havi szinten pedig 2,3 százalékos emelkedést mértek. Mindkét hónapban 15 éves csúcsot döntött az infláció.
A döntés kihirdetése után a török líra 1 százalékkal gyengült a dollárhoz és az euróhoz képest is, a dollárral szemben jelenleg az 5,64-es szint közelében folyik a kereskedés, ami azonban már lényegesen elmarad az augusztusban beállított 6,99-es történelmi maximumtól. Az árfolyam hónapok óta tartó és jelentős gyengülését a török jegybank szeptemberi, 6,25%-os kamatemelése állította meg, azóta a líra némileg stabilizálódott – igaz, az év elején jellemző 4 körüli líra / dollár árfolyamnál kb. 40%-kal gyengébb szinten.
A török jegybankra hosszú ideje, két irányból, egymással ellentétes hatású nyomás nehezedik. Egyfelől a piacok kamatemelésre ösztökélik a vágtató infláció megfékezésének érdekében, másfelől viszont az államfő azt várja el, hogy tartsa alacsonyan a kamatokat a gazdasági növekedés támogatásának érdekében.
- Kapcsolódó cikkeink:
A magasabb kamat segít kordában tartani az inflációt és erősíti a nemzeti valutát. Az alacsonyabb kamat pedig hagyományosan gazdaságösztönző eszköznek tekinthető, ugyanakkor egy devizában eladósodott országban ez nem feltétlenül mutatkozik meg, a gyengébb líra ugyanis egyebek között azt eredményezi, hogy a cégeknek nehezebb fizetni külföldi devizában fennálló adósságaikat.
Forrás: MTI/dpa/Kitekintő
