A NATO keleti tagállamai inkább Putyin, mint Trump miatt költenek többet

Donald Trump már learatta a babérokat azzal kapcsolatban, hogy a NATO országainak katonai kiadásai emelkedtek, azonban a szövetség keleti tagjait valójában Oroszország és Vlagyimir Putyin politikája ösztönözte a fegyverkezés növelésére.

Az előző hónapban a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg köszönetet mondott az amerikai elnöknek, amiért az „egyértelműen befolyással bírt” a tagországok védelemre költött kiadásaira, Trump pedig úgy nyilatkozott, hogy saját követelései 41 milliárd dollárral növelték az európai és a kanadai védelmi költségeket.

Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének második napján, 2018. július 12-én. (MTI/EPA/Christian Bruna)

Azonban a repülőgépekre, hajókra, páncélozott járművekre költött kiadások a néhai vasfüggönyön túl akkor ugrottak meg, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, azaz jóval Trump 2016-os választási győzelme előtt – vélekedik Tomas Valasek, a Carnegie Europe igazgatója. Miközben a NATO tagok átlagos védelmi költségvetése a GDP-jük 1,36 százalékát teszi ki, ami a szervezet által elvárt minimális 2 százalék alatt van, a keleti tagországok közül már heten elérték a 2%-os célt.

  • Trump vagy Putyin?
„A NATO keleti határán elhelyezkedő országoknak nincs szükségük Donald Trump ösztönzésére ahhoz, hogy növeljék védelmi kiadásaikat,” – mondta Valesek.

„Ők ezt már az előtt elhatározták, hogy Trump megszerezte az elnöki posztot. A kiadások emelése valóban egy elnöknek köszönhető, de az nem Donald Trump, hanem Vlagyimir Putyin.”

Az orosz repülőgépek folyamatos átrepülése a tagországok légtere felett, a kormányzati és katonai létesítményeket célzó kibertámadások, az erőfitogtatással felérő hadgyakorlatok a Balti-államok határán, és a vád, mely szerint Oroszország állt a NATO-hoz legutóbb csatlakozott Montenegró sikertelen puccskísérlete mögött, riadókészültségbe állította a keleti tömböt.

A NATO-nak van egy vezérelve, miszerint a teljes védelmi költségvetés legalább 20%-át felszerelésre kellene költeni – ezt az elvárást tizenöt tagállam teljesíti, melyből hat kelet-európai ország.

A brüsszeli NATO csúcstalálkozóval egy időben Románia bejelentette, hogy további öt darab F-16-os repülőgépet vásárolna Portugáliától, ezzel 12-re növelné gépeinek számát, májusban pedig aláírt egy 400 millió dolláros megállapodást, melynek keretében Patriot rakétavédelmi rendszert telepítenek az országban. A 20 milliós, Ukrajnával, Moldovával és a Fekete-tengerrel határos ország a következő hónapokban sem áll le a beszerzésekkel, csak idén több mint egymilliárd dollárt költenek különböző fegyverek, hadi felszerelések és katonai járművek beszerzésére.

A lengyel védelmi kiadások már 2024-ig elérhetnék a bruttó hazai termék (GDP) két és fél százalékát – javasolta szerdán Andrzej Duda lengyel államfő a Lengyel Hadsereg Ünnepe alkalmából Varsóban rendezett katonai díszszemlén mondott beszédében.

“Úgy gondolom, hogy a védelmi kiadásokat gyorsabban kellene emelnünk, mint eredetileg tervezetük” – jelentette ki Andrzej Duda, hozzáfűzve: ha ezt a gazdasági helyzet megengedi, törekedni kell arra, hogy Varsó a 2,5 százalékos szintet az eddig tervekhez képest nem 2030-ig, hanem már 2024-ig elérje.

Az államfő kívánatosnak nevezte, hogy Lengyelországban állandóvá váljon az amerikai katonai jelenlét, és kiemelte a lengyel hadsereg gyors korszerűsítésének szükségességét.

Évek óta húzódó tárgyalások után a csúcstalálkozón Szlovákia is bejelentette, hogy F-16-os repülőgépeket vásárol, ezzel helyettesítve az öregedő, orosz Mig-29-es vadászgépeit, múlt hónapban pedig Bulgária is ajánlatokat kért be nyolc új, vagy használt vadászgép októberig történő beszerzésére, közel 1 milliárd dollár értékben. 2018 végéig a szófiai kormány további 1,5 milliárd bolgár leváért szeretne beszerezni páncélozott járműveket, valamint két hadihajót 1 milliárd leva értékben (1 dollár megközelítőleg 1,8 leva).

  • Kapcsolódó cikkeink

A NATO európai tagországai várhatóan 60 milliárd dollárt fognak költeni felszerelésekre, a 13 keleti állam ennek megközelítőleg 10 százalékát adja majd – derül ki a tallini Center for Security and Defense kutatásából. Az újabban csatlakozott országok együtt összesen 2 milliárd dollárral költenek többet idén felszerelésekre, mint az előzőben, országonkénti bontásban pedig a 10 legnagyobb mértékű kiadásnövelésből 7 a keleti tagországokban valósul meg. 

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

Mínuszban indul a nap a tőzsdéken

Nagy indexcsökkenésre lehet számítani pénteken az európai tőzsdék nyitásakor, miután tegnap az Egyesült Államokban a kereskedés végén komoly eladási hullám bontakozott ki, a Dow Jones 313 ponttal, közel egy százalékkal csökkent, a technológiai szektort reprezentáló Nasdaq pedig 1,3%-kal került lejjebb.

Read More »

Boris Johnson belebukhat a buli-botrányba

A brit kormány egykori minisztereinek egyike is lemondásra szólította fel szerdán Boris Johnson miniszterelnököt, aki az utóbbi hetekben kormányfői megbízatásának eddigi legnagyobb politikai botrányába keveredett a koronavírus-járvány elleni szigorú korlátozások idején rendezett Downing Street-i bulik miatt.

Read More »

Leave a Reply