Izland váltja az Egyesült Államokat az Emberi Jogi Tanácsban

Az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel Izlandot választotta be péntek este az Emberi Jogi Tanácsba az Egyesült Államok helyére, amely júniusban lépett ki a világszervezet genfi székhelyű testületéből.

Izlandot a nyugati országok jelölték az időközi választáson, és 172 szavazatot kapott a leadott 173-ból, a maradék egyet Franciaország kapta, ami az AP hírügynökség tudósítása szerint derültséget váltott ki teremben. Ahhoz, hogy egy ENSZ-tagországot beválasszanak az EJT-be, a leadott szavazatok kétharmadát kell megszereznie. Izland EJT-tagsága azonnal megkezdődött, és 2019. december 31-éig, vagyis az Egyesült Államok mandátuma eredeti végéig tart. EJT-tagokat lépcsőzetes rendszerben, régiós csoportokból évente választanak három éves mandátumra.

                                                            Izland

Washington június 19-én jelentette be, hogy kilép az EJT-ből. Nikki Haley amerikai nagykövet a lépés indoklásaként akkor azt mondta: a szervezet „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Washington azért lép ki, mert „egyetlen országnak sem volt bátorsága”, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.
A kilépés nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok ne tartaná be korábbi emberi jogi kötelezettségvállalásait – szögezte le. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is – mondta -, hogy a szervezet „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel, és folyamatosan elfogult a zsidó állammal szemben. Haley már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy „betegesen elfogult” Izraellel szemben.

A világ számos országa – köztük Oroszország -, ENSZ-tisztségviselők és az Európai Unió is bírálta akkor az amerikai lépést.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre az Emberi Jogi Bizottság helyett, mert a Közgyűlés megítélése szerint utóbbi kudarcot vallott az emberi jogok védelmének szolgálatában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé vált benne a tagság – vélték -, amelyekben köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok pályázzon az EJT-tagságra, arra hivatkozva: az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.

Forrás: MTI