Nem újdonság a Facebook-os adatgyűjtés az amerikai elnökök körében

Nem újdonság a Facebook és más közösségi portálok történetében a Cambridge Analytica botránya során bírált adatgyűjtés: a módszert Barack Obama és csapata találta fel a volt amerikai elnök első kampányában, 2008-ban, majd 2012-ben erőteljesen folytatták – állítják az AFP francia hírügynökség által megkérdezett szakértők.

A Cambridge Analytica cég maga is azt mondta, hogy semmi újat nem fedezett fel. A vállalat, amelyet azzal vádolnak, hogy szabálytalanul 50 millió Facebook-profil adatait gyűjtötte össze, ugyancsak Barack Obamának és csapatának tulajdonította a módszer feltalálását a múlt szombaton közzétett üzenetében.

2008-ban a fiatal szenátor, Barack Obama az összegyűjtött adatok segítségével tudta felmérni, mit kíván az ország, és ennek alapján dolgozhatta ki programját – magyarázta Chirag Shah, a New Jersey-i Rutgers egyetem tanára, a témáról szóló tanulmány szerzője.

Négy évvel később – emlékeztetett Victoria Farrar-Myers, a texasi Déli Metodista Egyetem politikatudományok professzora – az elnök kampánycsapata arra használta fel az adatokat, hogy mozgósítsa azokat – különösen a fiatalokat – akik 2008-ban az elnökre szavaztak, de most haboztak megismételni döntésüket.

„A mikromarketing néven ismert módszer segítségével személyes adatok felhalmozásával meg lehet határozni azt a témát, amely motiválja és szavazásra készteti a választót” – fejtette ki Farrar-Myers. Ezzel a módszerrel nem a választó véleményét akarják megváltoztatni, inkább szavazásra akarják késztetni, a mozgósítás ugyanis mindegyik táborban gyakran döntő.

Donald Trump elnök csapata 2016-ban szintén élt a mikromarketing módszerével, többek között a Cambridge Analytica által összegyűjtött adatok révén.

Victoria Farrar-Myers emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi elnökválasztás közeledtével Trump kampányában sok helyen tartottak a választás szempontjából jelentéktelennek tűnő helyeken nyilvános gyűléseket. Végül azonban ezek a választókörzetek, amelyeket egyebek mellett a közösségi portálokon összegyűjtött adatok segítségével azonosítottak, döntötték el a választást a republikánusok javára.

A hét eleje óta sok konzervatív kommentátor bírálta, hogy ugyanazok a médiumok botrányként tálalják a Trumpnak segítő Cambridge Analytica ügyét, amelyek korábban kedvezően fogadták Obama digitális stratégiáját, és hangsúlyozták, hogy a módszerek ugyanazok.

Az Obama-csapatnak mindenesetre vannak önigazoló érvei. „A Cambridge Analyticától eltérően mi nem loptunk személyes adatokat a választók Facebook-oldaláról hamis ürügyekkel” – írta a Twitteren Michael Simon, Obama 2008-as kampányának adatelemző vezetője.

A dolog azonban nem ilyen egyértelmű. A Medium című honlapon megjelentetett szerkesztőségi cikkében Rayid Ghani, a 2012-es Obama-kampány tudományos felelőse azt állította, hogy kikérték a jelölt szimpatizánsainak beleegyezését, mielőtt felhasználták volna a Facebook-profilon lévő adataikat. A kampánycsapat ezután arra biztatta ezeket a szimpatizánsokat, hogy kérjék meg egyes, a kampány során azonosított „barátaikat”: menjenek el szavazni. A „barátokat” azonban nem tájékoztatták erről az eljárásról, az adataikat így a tudtuk nélkül használták fel.

A The New York Times Magazine-ban 2013-ban megjelent egyik írás szerint Rayid Ghani 2012-es csapatának egyik tagja elmagyarázta, hogy a Facebook felhasználásával sikerült világosan összeállítani a megkeresendő ingadozó választók listáját, amelyen végül 15 millió név szerepelt.

Valójában sem Obama két kampánya, sem Trumpé nem szegte meg sem a személyes adatok védelméről szóló törvényt, sem a Facebook 2015-ben megszigorított belső szabályait”

– véli több szakértő.

„Véleményem szerint nincs szó magánéletről, ha valaki, aki felmegy a közösségi portálokra úgy dönt, hogy megosztja a személyes adatait” – vélte Victoria Farrar-Myers professzor, aki a Demokrata Párt szimpatizánsa.

Chirag Shah még tovább ment: „Amikor valaki kitesz valamit a Facebookra, fényképet, üzenetet, az a Facebook tulajdona lesz. (…) Amíg ez nem változik, továbbra is át fogják hágni a magánélet határait”.

Forrás: MTI/AFP