Észak-Korea egyre több nemzetközi szankcióval néz szembe, azonban még mindig talál módokat arra, hogy fenntartsa működését. A nagy kérdés, hogy meddig lesz ez így?
Az egyre szigorodó büntetőintézkedések ellenére a rezsim gazdasága tavaly 3,9 százalékkal nőtt – ez 1999 óta a leggyorsabb ütemű növekedés. Phenjan ebben az időben legalább 80 országgal üzletelt valamilyen formában, legalábbis a dél-koreai kormány adatai szerint.
Még nem tiszta, hogy az észak-koreai gazdaság hogyan teljesít ebben az évben, de tény, hogy a helyzet egyre nehezebb lesz az ország számára: az Egyesült Államok ugyanis újabb szankciókat jelentett be kedden, miután előző nap Donald Trump amerikai elnök a terrorizmust támogató országok listájára helyezte Észak-Koreát.
Gyengülő kínai kapcsolatok
Amikor a világ egyre keményebben kezdett bánni Phenjannal, a vezetők mindig az egyetlen biztos szövetségeshez, Pekinghez fordultak, hogy enyhítsék a bajokat. Ez a kapcsolat azonban újabban a romlás jeleit mutatja.
Észak-Korea a kereskedelme több mint 80 százalékát Kínával bonyolítja, de elemzők szerint a világ második legnagyobb gazdasága ebben az évben szövetségesei nyomására keményebb hangnemre váltott.
Andrei Lankov, a szöuli Kookmin Egyetem professzora és a koreai tanulmányok szakértője hétfőn azt írta, hogy „180 fokos fordulat van folyamatban Kína észak-koreai politikájában”. A professzor erős kínai támogatást említett a „legkeményebb” ENSZ Biztonsági Tanács által elfogadott állásfoglalás kapcsán, amelyet valaha hoztak az észak-koreai kérdés kapcsán. Ez pedig egy olyan fellépés, amely meglepett számos megfigyelőt, beleértve őt is.
Hozzátette, hogy a kínai politikai döntéshozók és tudósok most azt mondják, hogy „Kína már torkig van Észak-Koreával, és most már tényleg szigorúbb politikára kell váltania”.
Észak-Korea a maga részéről valószínűleg érzi az új kínai megközelítés hatásait: Kína a múlt hónapban ugyanis kiadta a számadatokat, amelyek azt mutatják, hogy az Észak-Koreába irányuló üzemanyag exportja szeptemberben jelentősen megcsappant. Az észak-koreai szén behozatala 71,6 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest – köszönhetően annak, hogy Kína februárban már leállította a szénimportot –, míg a benzin exportja 99,6 százalékkal esett.
Elég lesz az orosz barátság és a titkos kereskedelem?
Tekintettel a pekingi látszólagos fagyosságra, nem meglepő, hogy Észak-Korea néhány tojást más kosarakban szeretne elhelyezni. Májusban az állami média arról számolt be, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezető még azelőtt üdvözletét küldte Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, mielőtt más nemzetközi vezetőknek üzent volna.
Moszkvának és Phenjannak nagy múltja van: a Szovjetunió adta közel 30 évig – az összeomlásáig – Észak-Korea külkereskedelmének csaknem felét. Most úgy tűnik, hogy Oroszország ismét felerősíti részvételét. Csak hogy két példát említsünk:
- A múlt hónapban egy nagy orosz távközlési vállalat révén Észak-Korea hozzájutott egy második internetkapcsolathoz. Tovább…
- Augusztus végén pedig Észak-Korea Moszkvában megnyitotta első oroszországi hivatalos utazási irodáját. Tovább…
Ezen kívül további együttműködések is folynak: májusban indult útjára egy új kompjárat, amely Észak-Korea és Vlagyivosztok között szállít rakományt, míg az orosz állami hírügynökség bejelentette, hogy a két ország közötti vasúti összeköttetéseket is tervezi kiterjeszteni.
- Kapcsolódó cikkünk:
Mégis, a hivatalos kereskedelem volumene tavaly csak 77 millió dollár volt. Ez pedig nagyon messze van attól a 2015-ben bejelentett céltól, miszerint Oroszország 2020-ig tízszeresére – azaz egymilliárd dollárra – kívánja növelni kereskedelmét Észak-Koreával.
Szakértők azonban megjegyzik, hogy az Észak-Koreába érkező orosz olajszállítmányok nem jelennek meg a hivatalos váminformációknál, becslésük szerint tehát a tényleges kereskedelmi volumen legalább háromszorosa a felvett adatoknak.
Tehát valószínű, hogy továbbra is ködös lesz, hogy Moszkva miként fejleszti kapcsolatait Phenjannal. Benjamin Katzeff Silberstein, a Foreign Policy Research Institute kutatója, aki nyomon követi az észak-koreai gazdaságot, így fogalmazott a CNBC-nek: „A nap végén nagyon nehéz megmondani, hogy milyen kereskedelmet folytat Észak-Korea. Ez a kereskedelem pedig valószínűleg sokkal nagyobb volumenű, mint amit hajlamosak vagyunk felismerni. A kérdés, hogy ez a kapcsolat bővülni fog-e Oroszországgal a nemzetközi büntetőintézkedések fényében.”
Fegyverek, rabszolgák és szobrok
Hiába gyengült meg, a rezsimnek továbbra is vannak bizonyos erőforrásai, az ország ugyanis kettős gazdaságot folytat. Hivatalosan Észak-Korea legfőbb exportcikkei a szén és a textil, de (illegális) üzleti tevékenységei túlmutatnak ezeken a termékeken, kiterjesztve azokat a fegyverkereskedelemre és az exportált munkaerőre.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete úgy becsüli, hogy több mint 50 000 észak-koreai alkalmazott dolgozik külföldön, főként Kínában és Oroszországban, de olyan országokban is, mint Malajzia, Katar, Etiópia és Lengyelország. A rezsim 1,2 milliárd és 2,3 milliárd dollár közötti összeget szerez évente abból, hogy a külföldre küldött észak-koreaiak – akik főleg az erdőgazdálkodás és az építőipar területén dolgoznak – „felajánlják” keresetüket az államnak. Összehasonlításképpen: az észak-koreai kereskedelmi forgalom volumene 6,5 milliárd dollár volt tavaly.
Dél-koreai források szerint Észak-Korea ezen kívül 2015-ben 300 millió dollárt zsebelt be fegyverek értékesítéséből. Ezen a listán a partnerek között megtalálhatjuk a szíriai kormányhivatalt, Egyiptomot, Jement és Kubát.
Az állam továbbá jövedelmező kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn több afrikai országgal: ez évente több mint 100 millió dollárt tesz ki. Az ENSZ jelenleg hét afrikai ország esetében folytat vizsgálatot az észak-koreai szankciók esetleges megsértése miatt, például építkezési projektek és fegyverek vásárlása miatt.
Az afrikai üzleti tevékenység nagy része mögött állítólag az észak-koreai tulajdonú Mansudae Overseas Projects vállalat áll. Csak hogy néhány projektjét említsük: Namíbiában végzett építkezések, valamint főként afrikai forradalmi vezetők óriás szobrai.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: CNBC / Kitekintő