Észak-Korea titkos fegyvere: a gazdasági növekedés

Bár az ENSZ BT több mint egy évtizede folyamatosan újabb és újabb, ráadásul egyre szigorúbb szankciókkal próbálja rábírni Észak-Koreát, hogy hagyjon fel provokációival és nukleáris programjának fejlesztésével, érdemes feltenni a kérdést, hogy ez mindeddig miért nem sikerült. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy az észak-koreai gazdaság mára jelentős javulást ért el, ez pedig nagyon megnehezíti azt, hogy a gazdaságot célzó büntetőintézkedésekkel bírják jobb belátásra.

A szankciók jelenlegi megközelítése részben azon a feltevésen alapul, hogy Észak-Korea gazdasága egy szocialista rémálom, ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. Bár az ország továbbra is szegény, a bruttó hazai termék 2016-ban tizenhét éve nem látott ütemben, 3,9 százalékkal bővült. A bérek gyorsan emelkedtek, az egy főre eső GDP pedig jelenleg a szintén gazdasági sikertörténetet felmutató Ruandáéval vetekszik.

A 2016-os kedvező becsült adat oka elsősorban a mezőgazdaság, a bányászat és az energiaipar teljesítménye. Az ország exportja tavaly 4,6 százalékkal bővült, a 2013-ban regisztrált 11,8 százalékos emelkedés után a legnagyobb mértékben.

Ez a haladás részben a Kínával folytatott folyamatos kereskedelem következménye: becslések szerint Észak-Korea külkereskedelmének mintegy 80 százalékát bonyolítja szomszédjával, amely a sorozatos felszólítások ellenére sem hajlandó fenntartások nélkül végrehajtani az ENSZ által kiszabott szankciókat. Bár Kína már felfüggesztette az Észak-Koreából származó jelentős vas-, ólom- és tengeriélelmiszer-importját, miután februárban már leállította a szénimportot is, az elmúlt hat hónap folyamán az elszigetelt ország valahogy mégis 270 millió dollár értékben exportált szenet, vasat és egyéb árucikkeket többek között Kínába, Indiába, Malajziába és Srí Lankára.

Ehhez hozzájön, hogy a 2011-ben hozott gazdasági reformok mostanra „értek be”, és lehetővé tették a gyári vezetők számára, hogy rendes fizetéseket állapítsanak meg munkásaik számára, megtalálják saját beszállítóikat, felvehessenek és elbocsájthassanak munkavállalókat. A gazdálkodó kollektívákat felváltotta egy családi alapú gazdálkodási rendszer, amely sokkal eredményesebbnek bizonyult. Ezen kívül a kormány, még ha csak korlátozottan is, de tolerálta a magánvállalkozásokat.

Az eredmények magukért beszélnek. Csak hogy néhány példát említsünk:

  • az utcai árusok, akik eddig fehér hollónak számítottak, mára tömegesen jelen vannak Phenjan utcáin,
  • néhány városrészben felfedezhetünk új luxusszállásokat, modern szupermarketeket, divatos üzleteket,
  • valamint esetenként Mercedesekkel és BMW-kel is találkozhatunk.

Bár a kormány tagadja, hogy elhagyta volna a régi szocialista rendszert, a bizonyítékok tagadhatatlanok: egyes becslések szerint a magánszektor mostanra a GDP felét teszi ki.

Közben, mivel az országban még mindig széles körben elterjedt a szegénység, egyszerű újítások a mezőgazdaságban és a természeti katasztrófák kezelésében is elegek ahhoz, hogy jelentős növekedést érjenek el. A tavalyi impozáns „GDP-nyereség” nagyrészt a 2015-ös kemény aszályból való kilábalásnak volt köszönhető.

Az észak-koreaiak számára az emelkedő életszínvonal nyilvánvalóan jó dolog. A probléma az, hogy a gazdaság még mindig tud hová fejlődni, ami azt jelenti: még évekbe telhet, mire az új szankciók elég „fájdalmat okoznak” ahhoz, hogy jelentős változást idézzenek elő az ország viselkedésben.

Észak-Koreának ettől függetlenül még mindig óriási kihívásokkal kell szembenéznie, nem utolsósorban a globális kereskedelmi rendszerből való kizárással. Ezen kívül a rejtett pártbürokraták kifogást emelhetnek a további reformok ellen, a gazdagabb nyilvánosság megkérdőjelezheti a kommunista uralom legitimitását az egyre inkább kapitalista államban, valamint a piaci buborékok is destabilizáló hatásúak lehetnek. Ám mégis, a kínzó nyomás és a szűkös erőforrások ellenére Észak-Korea éveken át folyamatosan elérte céljait. A további gazdasági növekedés valószínűleg csak segít.

Még mindig megy a tesztelgetés: péntek hajnalban Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből keleti irányba, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Tovább

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek