A NATO tovább erősíti védelmi képességeit

A NATO tagországok védelmi miniszterei brüsszeli tanácskozásukon támogatták két új parancsnokság létrehozását, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát – közölte Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára szerdán.

Stoltenberg a kétnapos miniszteri találkozó első napját követően tartott sajtóértekezletén elmondta, a képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása egy esetleges szükséghelyzet esetén.

„Egységes parancsnoki struktúrára van szükség annak biztosítására, hogy a megfelelő erők, a megfelelő felszerelés, a megfelelő időben, a megfelelő helyen legyenek” – fogalmazott.

A hatékony katonai mobilitáshoz a katonaság és a védelmi minisztériumok tevékenységei mellett a tagországok részéről átfogó kormányzati megközelítésre van szükség a belügyi, pénzügyi és közlekedési tárcák bevonásával – emelte ki. A sikerhez szoros együttműködésre van szükség az Európai Unióval is az információk megosztásának szabályozása, valamint a polgári infrastruktúrával kapcsolatos feladatokkal kapcsolatban is.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a felkészülésre akkor is szükség van, ha egyetlen NATO-tagországgal szemben sincs fenyegetettség, noha a korábbinál magabiztosabb Oroszországgal kell számolnia a szövetségnek.

Moszkva hosszú évek óta komoly összegekkel fejleszti és modernizálja katonai képességeit, és csapatmozgatásaival úgy tesz, mint aki használni kívánja fegyvereit szomszédjai ellen, ahogy az Ukrajna esete is mutatja. Ezek miatt a NATO-nak készen kell állnia a válaszadásra – húzta alá.

Stoltenberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a katonai szövetség az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a nem hagyományos hadviselés jelentette fenyegetésekre, hogy a kibertérben jelentkező támadásokra is hasonlóan hatékony válaszokat tudjon adni, mint a szárazföldön, a vízen és a levegőben. Tájékoztatása szerint a miniszterek egy új, a kibertámadások kivédésére specializált központ létrehozásában egyeztek meg, amely megerősíti a globális számítógépes védekezés lehetőségeit. A kiberbiztonság ezáltal önállóan kezelt területté vált a NATO feladatai között.

Aláhúzta, hogy a katonai szövetség folytatni fogja mindazon tevékenységeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szövetségeseinek területe védett legyen és polgáraik biztonságban éljenek. A szerdai döntések a jövő év júliusára tervezett brüsszeli NATO-csúcstalálkozót készítik elő – tette hozzá a NATO-főtitkár.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Védelmi együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá Törökország, Franciaország és Olaszország

Védelmi együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írtak alá szerdán Brüsszelben Törökország, Franciaország és Olaszország illetékes tárcavezetői a NATO-tagországok védelmi minisztereinek értekezletén – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Nurettin Canikli török, Florence Parly francia és Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter első lépésként arról állapodott meg, hogy a francia-olasz EUROSAM konzorcium és különböző török vállalatok elemeznek egy a ballisztikus rakétaelhárító SAMP-T rendszerre  alapuló légvédelmi rendszert, valamint a három ország elkezdi a közös szükségletek meghatározását.

A felek egyúttal abban is egyetértettek, hogy támogatják a katonai elektronikus rendszerek, a szoftver- és a szimulációs rendszerek, a kommunikációs eszközök, továbbá a légi és rakétavédelmi rendszerek közös gyártására irányuló együttműködést, illetve megerősítik és fejlesztik kapcsolataikat a védelmi ipar területén.

A mostani szándéknyilatkozattal párhuzamosan ugyanakkor Törökország és a nem NATO-tag Oroszország szeptember közepén aláírta az Sz-400-as (Triumf) típusú orosz légvédelmi rakéták megvásárlásáról szóló szerződést, valamint Ankara már ki is fizette az előleget.

Recep Tayyip Erdogan török államfő akkor a NATO-szövetségesekhez címezve szavait kijelentette: Törökország maga rendelkezik arról, milyen módon szavatolja saját biztonságát.

Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter az Aksam török napilapnak adott október eleji interjújában azt mondta, hogy a NATO jelenleg nem tudja garantálni minden szövetségese számára a teljes légtér biztonságát. A tagállamoknak joguk van hozzá, hogy maguk védjék meg azt – mutatott rá. Hozzátette: Ankara azt akarta, hogy a NATO-val szövetséges országok részéről találjon erre lehetőséget, de ez az egyeztetések dacára nem történt meg. Ha ellenzik, hogy Moszkvától vásároljunk légvédelmi rendszereket, akkor „ők adjanak” – fogalmazott Cavusoglu.

Erdogan október közepén újságíróknak nyilatkozva jelezte: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a fejlesztés alatt álló Sz-500-asokról is tárgyalnak majd.

Forrás: MTI

Friss hírek

alterezo.hu

Kritika és önmegvalósítás (x)

Valaha érezted úgy, hogy mások túl gyakran szólnak bele az életedbe? Az emberek gyakran szeretnek tanácsot adni másoknak, és sokszor úgy érzik, hogy nálad jobban tudják, mi a helyes. Ilyen helyzetekben fontos megtalálni a saját utadat anélkül, hogy hagynád, hogy mások negatívan befolyásoljanak.

Read More »