A NATO tovább erősíti védelmi képességeit

A NATO tagországok védelmi miniszterei brüsszeli tanácskozásukon támogatták két új parancsnokság létrehozását, amelyek Észak-Amerika és Európa között biztosítják a csapatok és katonai eszközök utánpótlását és európai mozgathatóságát – közölte Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára szerdán.

Stoltenberg a kétnapos miniszteri találkozó első napját követően tartott sajtóértekezletén elmondta, a képességfejlesztés által javul a NATO és a szövetségesek kommunikációs képessége, gyors és hatékony reagálása egy esetleges szükséghelyzet esetén.

„Egységes parancsnoki struktúrára van szükség annak biztosítására, hogy a megfelelő erők, a megfelelő felszerelés, a megfelelő időben, a megfelelő helyen legyenek” – fogalmazott.

A hatékony katonai mobilitáshoz a katonaság és a védelmi minisztériumok tevékenységei mellett a tagországok részéről átfogó kormányzati megközelítésre van szükség a belügyi, pénzügyi és közlekedési tárcák bevonásával – emelte ki. A sikerhez szoros együttműködésre van szükség az Európai Unióval is az információk megosztásának szabályozása, valamint a polgári infrastruktúrával kapcsolatos feladatokkal kapcsolatban is.

Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a felkészülésre akkor is szükség van, ha egyetlen NATO-tagországgal szemben sincs fenyegetettség, noha a korábbinál magabiztosabb Oroszországgal kell számolnia a szövetségnek.

Moszkva hosszú évek óta komoly összegekkel fejleszti és modernizálja katonai képességeit, és csapatmozgatásaival úgy tesz, mint aki használni kívánja fegyvereit szomszédjai ellen, ahogy az Ukrajna esete is mutatja. Ezek miatt a NATO-nak készen kell állnia a válaszadásra – húzta alá.

Stoltenberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a katonai szövetség az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a nem hagyományos hadviselés jelentette fenyegetésekre, hogy a kibertérben jelentkező támadásokra is hasonlóan hatékony válaszokat tudjon adni, mint a szárazföldön, a vízen és a levegőben. Tájékoztatása szerint a miniszterek egy új, a kibertámadások kivédésére specializált központ létrehozásában egyeztek meg, amely megerősíti a globális számítógépes védekezés lehetőségeit. A kiberbiztonság ezáltal önállóan kezelt területté vált a NATO feladatai között.

Aláhúzta, hogy a katonai szövetség folytatni fogja mindazon tevékenységeit, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szövetségeseinek területe védett legyen és polgáraik biztonságban éljenek. A szerdai döntések a jövő év júliusára tervezett brüsszeli NATO-csúcstalálkozót készítik elő – tette hozzá a NATO-főtitkár.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Védelmi együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá Törökország, Franciaország és Olaszország

Védelmi együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írtak alá szerdán Brüsszelben Törökország, Franciaország és Olaszország illetékes tárcavezetői a NATO-tagországok védelmi minisztereinek értekezletén – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Nurettin Canikli török, Florence Parly francia és Roberta Pinotti olasz védelmi miniszter első lépésként arról állapodott meg, hogy a francia-olasz EUROSAM konzorcium és különböző török vállalatok elemeznek egy a ballisztikus rakétaelhárító SAMP-T rendszerre  alapuló légvédelmi rendszert, valamint a három ország elkezdi a közös szükségletek meghatározását.

A felek egyúttal abban is egyetértettek, hogy támogatják a katonai elektronikus rendszerek, a szoftver- és a szimulációs rendszerek, a kommunikációs eszközök, továbbá a légi és rakétavédelmi rendszerek közös gyártására irányuló együttműködést, illetve megerősítik és fejlesztik kapcsolataikat a védelmi ipar területén.

A mostani szándéknyilatkozattal párhuzamosan ugyanakkor Törökország és a nem NATO-tag Oroszország szeptember közepén aláírta az Sz-400-as (Triumf) típusú orosz légvédelmi rakéták megvásárlásáról szóló szerződést, valamint Ankara már ki is fizette az előleget.

Recep Tayyip Erdogan török államfő akkor a NATO-szövetségesekhez címezve szavait kijelentette: Törökország maga rendelkezik arról, milyen módon szavatolja saját biztonságát.

Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter az Aksam török napilapnak adott október eleji interjújában azt mondta, hogy a NATO jelenleg nem tudja garantálni minden szövetségese számára a teljes légtér biztonságát. A tagállamoknak joguk van hozzá, hogy maguk védjék meg azt – mutatott rá. Hozzátette: Ankara azt akarta, hogy a NATO-val szövetséges országok részéről találjon erre lehetőséget, de ez az egyeztetések dacára nem történt meg. Ha ellenzik, hogy Moszkvától vásároljunk légvédelmi rendszereket, akkor „ők adjanak” – fogalmazott Cavusoglu.

Erdogan október közepén újságíróknak nyilatkozva jelezte: Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a fejlesztés alatt álló Sz-500-asokról is tárgyalnak majd.

Forrás: MTI

Friss hírek