Szankciós törvényjavaslatot szavazott meg az amerikai képviselőház Irán ellen

2017. október 26., csütörtök Európán kívül

Az amerikai képviselőház szankciós törvényjavaslatot szavazott meg csütörtökön Irán ellen ballisztikusrakéta-programja miatt.

A képviselőház 423:2 arányban szavazta meg a javaslatot, amely arra szólítja fel Donald Trump elnököt, hogy hozzon szankciókat azon nem csak iráni vállalatok és személyek ellen, akik, illetve amelyek segítik Teherán ballisztikusrakéta-programját.

A törvényjavaslatot Ed Royce republikánus és Eliot Engel demokrata párti képviselő terjesztette a ház elé. A javaslat célja az, hogy felelőssé tegye Iránt azért, amit az amerikai törvényhozók a térséget destabilizáló politikaként értékelnek.

A voksolás után Ed Royce, aki a képviselőház külügyi bizottságának elnöke is, újságíróknak hangsúlyozta: nem felmondani akarják az Iránnal kötött többhatalmi atomalkut, hanem minél szigorúbban betartatnák az abban vállalt iráni kötelezettségeket. A politikus leszögezte: biztosítani akarják, hogy a nemzetközi ellenőrök biztosan hozzáférjenek az iráni atomlétesítményekhez.

Nyilatkozott a sajtónak Eliot Engel is. Ő is azt hangsúlyozta, hogy nem híve az atomalku felmondásának, hiszen ez „veszélyes üzenetet” küldene mind az Egyesült Államok szövetségeseinek, mind az ellenségeinek”.

A képviselőházi voksolásra alig kevesebb mint két héttel azután került sor, hogy Donald Trump elnök bejelentette: nem írja alá a három havonta esedékes igazolást arról, hogy Irán betartja az atomalkuban vállalt kötelezettségeit. Az elnök nem mondta fel a többhatalmi megállapodást, hanem a kongresszushoz utalta a megállapodás szerinte hiányos vagy kétértelműen megfogalmazott részeinek átdolgozását. Ha a törvényhozók nem lesznek eredményesek, , akkor Washington a maga részéről kilép az egyezményből – ígérte Trump.

Friss cikkünk a témában: Izrael katonai akcióval fenyegette Iránt

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Autó

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Magasabb osztalékot fizet a Richter júniusban

Tőzsde

A közgyűlés döntése szerint a 2023-as üzleti év eredménye után fizetendő osztalék mértéke az anyavállalat tulajdonosaira jutó, értékvesztéssel korrigált konszolidált adózott eredmény 46 százaléka, egy törzsrészvényre 423 forint.

34 éves mélypontra került a japán jen a jegybank ülése után

Gazdaság, Tőzsde

A japán jegybank szinten tartotta az irányadó kamatot és csökkentette GDP-előrejelzését pénteken, egy hónappal azután, hogy márciusban 17 év után először kamatot emelt.

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

Belföld, Tőzsde

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Uniós tempóban jön a külföldi közlekedési bírságok rendszerfrissítése

Autó, Európai ügyek, Kiemelt

Mivel jelenleg a határokon átívelő közlekedési szabálysértések mintegy 40 százaléka büntetlenül marad, az EP új szabályokat fogadott el a bírságok behajtására. A végrehajtásra az uniós országoknak 30 hónapjuk lesz.

Joe Biden aláírta a nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot

Európán kívül

Az USA egymilliárd dolláros katonai segítséget hagyott jóvá és indít útnak Ukrajna számára - közölte az amerikai külügyminisztérium, miután Joe Biden aláírta a Kongresszus által elfogadott 95 milliárd dolláros - az ukrajnai támogatási keretet is tartalmazó - nemzetbiztonsági jogszabálycsomagot.