Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Jelentősen, 40 és 100 százalék közötti mértékben emelték az üzemanyagok és a palackos gáz árát Egyiptomban csütörtökön, amivel teljesítették a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 12 milliárd dolláros hitelmegállapodás egyik feltételét.
Már a második alkalommal emelték az üzemanyagárakat azóta, hogy az IMF-fel kötött alku részeként az egyiptomi központi bank tavaly novemberben 48 százalékkal leértékelte a nemzeti fizetőeszközt, az egyiptomi fontot, és áttért az árfolyam lebegtetésének politikájára.
Ezúttal a 92-es oktánszámú benzin literenkénti árát több mint 40 százalékkal, 3,5 egyiptomi fontról 5 egyiptomi fontra (mintegy 75 forintra), a leggyakrabban használt üzemanyagok, a gázolaj és a 80-as oktánszámú benzin literenkénti árát pedig több mint 50 százalékkal, 3,65 egyiptomi fontra (közel 55 forintra) vitték fel. A főzéshez általában a legszegényebbek által használt gázpalackok 100 százalékkal, 15-ről 30 egyiptomi fontra drágultak.
A kormány ambiciózus reformprogramot fogadott el tavaly, hogy újjáélessze a gazdaságot. Az IMF-fel kötött, a költségvetési deficit lefaragását, a gazdasági növekedés felgyorsítását és a devizapiaci helyzet javítását célzó hároméves megállapodás részeként a kairói vezetés vállalta egyebek között, hogy csökkenti a szubvenciókat, emeli az adókat és lazítja a tőkemozgás fölötti ellenőrzést.
A valutaalap tavaly novemberben első részletként 2,75 milliárd dollár azonnali átutalását engedélyezte, a következő, 1,25 milliárd dolláros részletet pedig heteken belül megkaphatja Kairó.
Tarek el-Mola olajipari miniszter jelezte, hogy a 2017/18-as pénzügyi évben az olajtermékek szubvenciójára fordított költségvetési kiadásokat 110 milliárd egyiptomi fontra csökkentik az előző évi 145 milliárd fontról.
Kormányzati tisztségviselők hangsúlyozták, hogy a költségvetési kiadások csökkentése elősegíti a Hoszni Mubarak elnököt megbuktató 2011-es felkelés után romba dőlt gazdaság újjáépítését. A rövid távú megszorító intézkedéseknek köszönhetően felszabaduló forrásokat infrastrukturális beruházásokra fordítják, vonzóbbá válhat az ország a külföldi tőke számára, a külföldi beruházások pedig munkahelyeket teremthetnek és fokozhatják a gazdasági növekedést.
A megszorítások azonban súlyos politikai kockázatokat jelentenek Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnöknek, akinek társadalmi támogatottságát kikezdte a vágtató infláció és a két lakatlan vörös-tengeri sziget Szaúd-Arábiának való átadásáról júniusban kötött megállapodás.
Forrás: MTI/Reuters
