Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az euróövezeti kamatkörnyezet tekintetében szigorodó monetáris politikai jelzést tett a csütörtöki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón az EKB elnöke, Mario Draghi, nyugtázva egyúttal a térség javuló gazdasági növekedési kilátásait is.
Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa Tallinnban tartott csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az euróövezeti irányadó kamaton.
A döntés indoklásában a kormányzótanács megerősítette szándékát az eszközvásárlási program folytatása mellett havi 60 milliárd eurós kerettel legalább az év végig, vagy szükség esetén tovább is az inflációs pályának a jegybanki célhoz való közelítése érdekében.
A kamatdöntés indoklásából viszont első alkalommal hagyta ki az EKB a kamatcsökkentésre vonatkozó utalást, ami az euróövezeti jegybank monetáris politikai álláspontjának a szigorodására utal. „A kormányzótanács a jelenlegi kamatszinttel számol legalább az eszközvásárlási program határidejéig, vagy azon túl is” – fogalmaz az indoklás, kihagyva a kamatok esetleges csökkentésére vonatkozó utalást.
Mario Draghi, az EKB elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a döntés indoklásának a megfogalmazása és annak megváltoztatása a kormányzótanács egyhangú véleményét képviseli, a kamatcsökkentés esetleges szükségességére vonatkozó tétel kihagyását senki nem ellenezte.
A kamatdöntést követő gazdasági helyzetértékelésen Mario Draghi nyugtázta az euróövezeti növekedési kilátások javulását még a korábban vártnál kevésbé meredek inflációs pálya mellett is. Elmondta: az EKB megítélése szerint az euróövezetben a fogyasztói áraknak a korábban becsültnél lassúbb növekedésére lehet számítani, az idén 1,5 százalékosra, szemben az előző kamatdöntő ülés előtt, márciusban készült prognózisban jelzett 1,7 százalékkal. A jövő évre, 2018-ra az EKB 1,3 százalékos inflációval számol az előző prognózisban jelzett 1,6 százalék helyett, 2019-re pedig 1,6 százalékosra 1,7 százalék helyett. Az inflációs nyomás mérséklődésének okát az alacsonyabb olajárakra vezeti vissza az EKB.
Mario Draghi a tájékoztatón felidézte, hogy az euróövezeti GDP az idei első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, szemben a tavalyi negyedik negyedévi 0,5 százalékos negyedéves növekedéssel. Rámutatott: a legfrissebb makroadatok alapján a gazdasági növekedés folytatódására és szélesebb alapokra való kiterjedésére lehet számítani. Az EKB ennek megfelelően az idén 1,9 százalékos éves euróövezeti GDP-növekedést tart valószínűnek, míg az előző prognózisban 1,8 százalékossal számolt. A 2018-as GDP-növekedés pedig 1,8 százalék lesz 1,7 százalék helyett, a 2019-es 1,7 százalék 1,6 százalék helyett.
Az EKB által alkalmazott monetáris intézkedések nagyban hozzájárultak a vállalati szektorban az eladósodottság mértékének a csökkenéséhez és továbbra is elősegítik a lakossági kereslet növekedését – fejtette ki Mario Draghi. Hozzátette: a kedvező finanszírozási kondíciók a beruházási aktivitás élénkülését és a vállalatok nyereségességének a javulását segítik elő. A foglalkoztatás javulása növeli az elkölthető jövedelemnek az összegét és ezáltal a lakossági fogyasztást.
A világgazdasági fellendülés felpörgeti a globális külkereskedelmi forgalmat és ezáltal az euróövezet exportját is – jelezte az EKB elnöke, megjegyezve egyúttal, hogy a növekedés ütemét azonban továbbra is a strukturális reformok végrehajtásának a kívánatostól elmaradó üteme hátráltatja. Mario Draghi a korábbi monetáris döntésekhez hasonlóan a mostani után is felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországoknak jóval többet kellene tenniük a szerkezeti reformok megvalósításáért a gazdaság szerkezeti ellenállóképességének a fokozása, a strukturális munkanélküliség felszámolása és a termelékenység javítása érdekében, mert ezzel is az EKB monetáris intézkedéseinek a hatékonyságát erősítik és ezzel tudnak hozzájárulni a gazdaságban rejlő teljes potenciál kiaknázásához.
Az euróövezeti gazdasági növekedési kilátásokat befolyásoló bizonytalansági tényezőkről szólva Mario Draghi nagyjából kiegyensúlyozottnak ítélte meg a helyzetet. Rámutatott: egyrészt az euróövezetben tapasztalható pozitív ciklikus lendület akár a prognosztizáltnál nagyobb növekedéshez is vezethet, ugyanakkor a külső, elsősorban nemzetközi politikai kockázati tényezők továbbra is negatív értelemben befolyásolhatják azt.
Kapcsolódó cikkünk: Merkel már a Mario Draghi utáni időszakot készíti elő
Forrás: MTI
