Második ciklusában sok ellensége lesz az iráni elnöknek

Haszan Róháni a megválasztása utáni első sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy országa támogatja a térség stabilitását, amely szerinte Irán segítsége nélkül nem lehetséges. Ugyanakkor bírálta Szaúd-Arábiát és az Egyesült Államokat, választási kampányában tett ígéreteivel pedig az iráni keményvonalasokat bőszítette fel.

Róháni szerint a vasárnapi rijádi konferencia – amelyen Donald Trump amerikai elnök is részt vett – inkább protokolláris esemény volt, politikai értéke nincs és nem hozott megoldást.

„A szaúd-arábiai találkozó színjáték volt, amelynek nem volt sem politikai, sem konkrét értéke, Rijád a múltban már rendezett hasonló színjátékokat” – mondta az elnök. Visszautasította a Donald Trump és Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi uralkodó által a konferencia megnyitóján hangoztatott vádakat, amelyek szerint az iszlám köztársaság a terrorizmust támogatja.

„Aki harcolt a terroristák ellen, az az iraki és a szíriai nép volt. Az iráni katonai tanácsadók segítették őket, és a jövőben is ezt fogják tenni” – mondta Róháni, aki egyben védelmébe vette a Hezbollah libanoni síita szervezetet is.

Róháni hangsúlyozta, hogy a közel-keleti stabilitás helyreállítása nem lehetséges Irán segítsége nélkül. „Ki mondhatja, hogy Irán nélkül helyre lehet állítani a térség stabilitását? Ki mondhatja, hogy a térségben teljes lesz a stabilitás Irán nélkül?” – tette fel a kérdést.

Róháni közölte, hogy szükség esetén folytatódnak az iráni ballisztikusrakéta-kísérletek.

„Az iráni nép úgy döntött, hogy erős lesz. Rakétáink a békét és a védelmet szolgálják. Az amerikai vezetőknek tudniuk kell, hogy ha műszakilag tesztelnünk kell egy rakétát, megtesszük anélkül, hogy bárkinek az engedélyére várnánk” – mondta az elnök.

Róháni bírálta Szaúd-Arábiát, Teherán ellenlábasát is, mondván, hogy nem demokratikus, és sürgette, hogy Rijád tegye lehetővé népe számára, hogy szabad választásokon döntsön az ország sorsáról.

Belpolitikai kérdésekről szólva Róháni leszögezte: a pénteki választás arról tanúskodik, hogy az irániak több demokráciát és nemzetközi együttműködést akarnak, és ez – mint mondta – elvezet a gazdaság fejlődését eredményező szükséges reformokhoz.

„Az irániak a mérsékelt irányvonal mellett szavaztak, mert tudják, hogy virágzó gazdaságot és munkahelyeket csak beruházásokkal lehet teremteni, a beruházások feltétele pedig a szabadság és a nemzetközi együttműködés”.

Ám ezzel a szemlélettel az őskonzervatív papság és a gazdaság jelentős területeit ellenőrző Forradalmi Gárda nem tud egyetérteni, és kritikusan szemléli a 68 éves elnök reformtörekvéseit. Szakértők aggódva tapasztalják, hogy ez a tábor félti javait és leszámolhat bírálóival.

Róháni a pénteki elnökválasztáson aratott egyértelmű győzelmét annak az ígéretének köszönheti, hogy nagyobb gazdasági teret juttatna a fiataloknak, törődne a társadalmi igazságossággal, gyarapítaná a polgárok szabadságjogait és nagyobb politikai toleranciára törekedne.

A Forradalmi Gárda – amely az 1979-es iszlám forradalom óta az ország legfontosabb biztonsági tényezője, egyben a gazdaság széles területeit ellenőrző intézmény – azonban nem fogja elfelejteni a Róháni által ellene intézett támadásokat. A hatalmon lévő elnök a választási kampányban arra mutatott rá, hogy sok iráni csalódott az állam miatt, amely ellenőrzi, hogy ki mit mond, miként gyakorolják a gyülekezési jogot és miként öltözködnek. Az egyik rendezvényen Róháni olyanoknak nevezte az őskonzervatívokat, akik ” nyelveket vágtak ki és szájakat varrtak be”.

Mindezek miatt „Róhánira második elnöki megbízatása során nagyobb nyomás nehezedik majd” – mondja Meir Dzsavedanfar, az izraeli Herclija egyik tudományos intézetének Irán-szakértője.

„A Forradalmi Gárda és más állami szervezetek több problémát fognak neki okozni.

A Forradalmi Gárda különösen nagy befolyásra tett szert a keményvonalas elnök, Mahmúd Ahmedinezsád idején. A számlakiegyenlítés egyik útja volt, hogy az otthoni hatalomvesztést erősebb konfrontációs kurzussal kompenzálták külföldön – már beavatkoznak az iraki és a szíriai konliktusba, de a Közel-Kelet más területein is ténykednek. Dzsavedanfar attól tart, hogy erősödik majd a szembenállás az Egyesült Államokkal és az ősi riválissal, Szaúd-Arábiával.

Róháni 2013-as győzelme után arra összpontosított, hogy ígéretének megfelelően kivezesse az országot az elszigeteltségből. Ennek a politikának a sikerét jelentette a 2015-ös bécsi atommegállapodás, aminek nyomán szankciókat oldottak fel, de a társadalmi reformokat többnyire hanyagolták.

Róháni második mandátuma idején azonban növekszik majd a nyomás, hogy a társadalomban is legyenek változások – maga Róháni is erősítette ezt az igényt, amikor a választási kampányban reformokat ígért.

Első négyéves elnöki periódusában Róháni nem volt képes elérni a reformpolitikusok házi őrizetének feloldását. A médiumoknak továbbra sem szabad közölniük a korábbi reformorientált elnök, Mohammad Hatami szavait, vagy képeket róla. Róháni a választási győzelem utáni első megszólalásában elítélte a tilalmat és méltatta a volt elnököt.

Róháninak nem lesz könnyű dolga – mondja Abbász Milani, a Stanford Egyetem Irán-szakértője, s arra mutat rá, hogy Róháni kihívta maga ellen a Forradalmi Gárdát, s megígérte a reformerek őrizetének feloldását.

„Mindez konfrontálódást, ha nem összecsapást ígér Róháni számára a konzervatívokkal” – tette hozzá.

Forrás: MTI/APA/Reuters