Miért alakulhatott így a francia elnökválasztás?

Először fordult elő a mai Franciaországban, hogy a két legfőbb párt közül az egyik jelöltje sem jutott be az elnökválasztás második fordulójába. Ehelyett a független jelöltként induló Emmanuel Macron korábbi szocialista gazdasági miniszter, és Marine Le Pen, a jobboldali, radikális Nemzeti Front vezetője mérkőzik meg május 7-én. Az alábbi térképek segítenek megérteni, hogyan és miért alakulhatott ki ez a helyzet az országban.

Az elnökválasztás első fordulójában Macron számos olyan megyét nyert meg magának, amely 2012-ben a szocialista Hollande-ra szavazott. Le Pen ezzel szemben a jobbközepet támogató területeken könyvelhette el legnagyobb győzelmeit. Főleg az hajtotta az ő malmukra a vizet, hogy a többi jelölt egyre nagyobb népszerűtlenségnek örvendett.

Illusztráció: Bloomberg

Macron – bár Párizs kivételével mindenhol kicsit a 2012-es választás eredménye alatt teljesített – végül 33 olyan megyét nyert meg magának, amelyek akkor a jelenlegi elnöknek, Francois Hollande-nak szavaztak bizalmat, míg Le Pen 30 olyan megyét tudhat magáénak, ami legutóbb Nicolas Sarkozy-é volt, köztük két olyat, mely Sarkozy legnagyobb győzelmei közé tartozott.

Le Pen és a munkanélküliek szavazata

Le Pen protekcionista álláspontja segített neki nyerni a tíz legmagasabb munkanélküliségi rátával küzdő megye közül kilencben. Például a mediterrán régióban minden negyedik szavazat az övé volt, ahol a munkanélküliségi ráta magasabb, mint 10 százalék.

Illusztráció: Bloomberg

Macron és az iskolázottság

Míg a magasabb iskolai végzettség nem kategorizál minden Macron-párti szavazót, megfigyelhető, hogy a legmagasabb fokozatú felsőfokú végzettséggel rendelkező megyék közül mind a tízet, a felső 20-ból pedig 16-ot tudhat magáénak. A megszerzett területeken a népesség 26,4 százalékának van valamilyen diplomája, míg ugyanez Le Pen szavazóinak csak 21,7 százalékára igaz. Eközben Le Pen jobban teljesített olyan területeken, ahol szakmunkások vannak többségben, illetve az érettségivel nem rendelkezők körében.

Illusztráció: Bloomberg

Népsűrűség

Macron dominanciája a párizsi régióban, Ile-de-France-ban, amely több mint 12 millió ember otthona, azt jelenti, hogy a nyolc leggyakrabban lakott francia megye közül hetet vitt. Ez persze nem azt jelenti, hogy Le Pen csak vidéki támogatással rendelkezik. Az övé lett ugyanis a tíz legnagyobb francia város fele: Marseille, Nice, Strasbourg, Montpellier és Lille.

Illusztráció: Bloomberg

Az Opinionway közvélemény-kutatóintézet április 24. és 26. között készült felmérése szerint a szuverenista jelölt 41, centrista riválisa pedig 59 százalékot érhet el május 7-én. A Harris Interactive április 25. és 27. között készült felmérése szerint Macront jelenleg a szavazók 61, Le Pent pedig 39 százaléka támogatja.

Ez utóbbi közvélemény-kutatás szerint a szocialista választók 69 százaléka Macronra fog szavazni és a jobboldali Francois Fillon táborának 42 százaléka is őt támogatja majd. A konzervatív tábornak csak 28 százaléka választja majd Le Pent a második fordulóban. Az első fordulóban negyedik helyen végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon szavazóinak 45 százaléka Macron-párti, és 17 százalékuk támogathatja május 7-én Le Pent.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő