A NATO kémelhárító különítményt szeretne alakítani a román fővárosban, valamint hárommilliárd eurót fordít a műholdas kommunikáció és a kiberbiztonság fejlesztésére.
A bukaresti parlament hozzájárulását kérte Klaus Iohannis román államfő hétfőn ahhoz, hogy a NATO kémelhárító különítményt alakíthasson a román fővárosban. A katonai alakulat – amelynek létszámáról nem közöltek részleteket – a NATO újonnan alakult, délkelet-európai hadosztály-parancsnoksága mellett fog működni, amelyet tavaly avattak fel Bukarestben, az észak-atlanti szövetség ugyanis maga akar gondoskodni a vezénylési és ellenőrző struktúráival kapcsolatos kémelhárítási teendőkről.
A román államfő a parlamenthez intézett levelében rámutatott: a bukaresti kémelhárító különítmény létrehozása része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel a NATO a térségben észlelt biztonsági kihívásokra válaszolva javítani akarja reagáló képességét a délkeleti szárnyon.
A NATO kémelhárítási különítményének Bukarestbe telepítését előzőleg mind a NATO illetékesei, mind a román legfelsőbb védelmi tanács jóváhagyta, mivel azonban Románia területén csak a törvényhozás engedélyével hozható létre idegen katonai támaszpont vagy idegen katonai parancsnokság, az elnök kérését a parlamentnek is meg kell még szavaznia.
A NATO az ukrajnai válságra reagálva már a 2014-es walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnyának megerősítéséről. Ennek értelmében a térség több országában úgynevezett integrációs egységek (NFIU) alakultak a szövetség gyorsreagálású erői számára, Romániában és Lengyelországban pedig egy-egy új hadosztály-parancsnokság létesült.
A tavalyi varsói csúcson az Oroszországtól tartó tagállamok kezdeményezésére a NATO keleti és déli szárnyának további erősítésére vállalt kötelezettséget. Ennek érdekében négy zászlóalj rotációs rendszerben fog állomásozni Lengyelországban és a balti államokban, Romániában pedig a tervek szerint egy nemzetközi összetételű dandárt hoznak létre.
A Wall Street Journal eközben arról számolt be, hogy az új típusú fenyegetésekre válaszul a NATO hárommilliárd eurót fog fordítani a műholdas kommunikációs rendszerek és a kiberbiztonság fejlesztésére.
Az újság bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy mintegy 1,7 milliárd eurót költenek műholdak fejlesztésére, amely hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé a szövetséges csapatok, hajók és pilóta nélküli repülőgépek között. Szakértők szerint a műholdak fejlesztésére részben a Global Hawk pilóta nélküli felderítő repülőgépek szolgálatba állítása miatt van szükség – az újabb generációs drónokat idén vagy a jövő év elején állítják hadrendbe az olaszországi Signonellában.
A rakétavédelmi komplexumok működését is irányító számítógépes rendszerek fejlesztésére 800 millió eurót, biztonságosabb mobilkommunikációs eszközökre 180 millió eurót, a kiberbiztonság erősítésére pedig 71 millió eurót fordítanak a tervek szerint.
A névtelenséget kérő tisztségviselők elmondták, a hivatalos bejelentés áprilisban várható, ezután kezdődhet meg a pályáztatás, amelyen majd várhatóan olyan cégek vesznek részt, mint az európai Airbus vagy az amerikai Raytheon és Lockheed Martin. Biztonságpolitikai elemzők szerint a fejlesztések iránya jól jelzi a kiberhadviselés növekvő fontosságát.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI