Enyhe büntetést kapott a volt katalán elnök

Az ügyészség ltal indítványozott 10 év helyett mindössze két évre tiltotta el közhivatal betöltésétől Artur Mas volt katalán elnököt a katalán legfelsőbb bíróság hétfőn ismertetett ítéletében.

A politikusnak, aki 2010 és 2016 között irányította Katalóniát, valamint egykori kormánya két tagjának azért kellett bíróság elé állnia, mert az autonóm közösség vezetése a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére 2014. november 9-én „alternatív népszavazás” címen referendumot tartott, hogy megtudja, mennyien támogatják a történelmi régió elszakadását Spanyolországtól.

A volt katalán elnök egykori helyettesét, Joana Ortegát egy év és kilenc hónapra, Irene Rigau volt regionális oktatásügyi minisztert egy év és hat hónapra tiltotta el közhivatal viselésétől a bíróság, amiért engedetlenséget tanúsítottak az alkotmánybíróság döntésével szemben. A hivatali visszaélés vádja alól mindhármukat felmentette a bíróság.

Az ügyészség eredetileg azt indítványozta a bíróságnak, hogy a volt elnököt 10 évre, a két volt tanácsost 9 évre tiltsák el közhivatal viselésétől.

„Tettük, amit tennünk kellett. Újra megtennénk” – jelentette ki a sajtónak február elején, az eljárás kezdetén Artur Mas, hangsúlyozva, hogy nem érzi magát hibásnak a történtekért, de felelősnek igen, és ezt vállalja is.

  • Kapcsolódó cikkünk:

A bíróságon is azt hangsúlyozta, hogy minden felelősség kizárólag őt terheli ebben az ügyben. Azzal érvelt, hogy nem az alkotmánybírósággal szembeni engedetlenség szándéka vezette a referendum megrendezésével, hanem az, hogy megfeleljen a katalán autonóm parlament határozatának, amely „nagy többséggel” támogatta a népszavazást.

A volt elnök bírósági meghallgatásakor több ezren vonultak az épület elé, kifejezve szolidaritásukat a vádlottakkal. A tömegben jelen volt Carles Puigdemont jelenlegi katalán elnök is, aki szerint a spanyol kormány egy politikai ügyet terelt bírósági útra. Madrid szerint viszont ez nem politikai per, hanem a jogszabályok megszegésének a következménye.

Artur Mas az ítélet ismertetését követően tartott barcelonai sajtótájékoztatóján közölte, hogy nem ért egyet a bíróság döntésével, emiatt fellebbezni fog. Hangsúlyozta, hogy szerinte az ügy eljuthat akár a strasbourgi emberi jogi bíróságra is.

Artur Mas 2014-ben azzal hirdette meg a népszavazást, hogy a katalán népnek joga van saját sorsáról dönteni. A spanyol kormány viszont azzal érvelt, hogy a referendum sérti a spanyol nép szuverenitását, a katalán függetlenségről csak országos szavazást lehet tartani, amit viszont a katalán vezetés utasított el.

A 7,5 milliós lakosú Katalóniában az 5,4 millió választásra jogosult közül több mint 2,3 millióan vettek részt az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendumon 2014 őszén. A függetlenséget és az elszakadást közülük mintegy 1,8 millióan (80 százalék) támogatták.

Carles Puigdemont, Katalónia jelenlegi elnöke most ismét népszavazást tervez a kérdésről, amelyet idén ősszel rendeznének meg, akár a spanyol állam jóváhagyása nélkül is – a spanyol kormány továbbra is jogszerűtlennek tartja a referendumot.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »