Történelme legsúlyosabb gazdasági válságát éli Brazília

Tovább mélyült a recesszió Brazíliában a tavalyi utolsó negyedévben, miután a kormány megszorító intézkedései nem hozták meg a várt hatást a korrupciós botrányokba süllyedt dél-amerikai országban.

A statisztikai hivatal kedden kiadott jelentése szerint tavaly október-decemberben már a nyolcadik egymást követő negyedévben csökkent a hazai össztermék (GDP): a harmadik negyedévhez képest 0,9 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 2,5 százalékkal zsugorodott a gazdaság. A tavalyi egész évet tekintve 3,6 százalékkal esett vissza Latin-Amerika elsőszámú gazdaságának teljesítménye a 2015-ben mért 3,8 százalékos csökkenés után.

A válság a gazdaság minden ágazatára kiterjedt tavaly: a mezőgazdaság 6,6 százalékkal, az ipar 3,8 százalékkal, a szolgáltatási szektor pedig 2,7 százalékkal esett vissza, miközben az állóeszköz-beruházások 10,2 százalékkal csökkentek. Idén januárban rekordmagas szintre, 12,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta, 12,9 millió ember keresett állást.

Henrique Meirelles gazdasági miniszter elismerte, hogy történelme legsúlyosabb gazdasági válságát éli át az ország. Utoljára 87 éve (1930-1931), a nagy világgazdasági válság közepén fordult elő, hogy a brazil gazdaság két évig zsugorodott, a visszaesés mértéke akkor 5,3 százalékot tett ki.

A csalódást keltő adatok tovább növelik a nyomást a kormányra és a jegybankra, hogy tegyenek többet a növekedés ösztönzéséért. Közgazdászok részben a krónikusan magas kamatokat teszik felelőssé a beruházások csökkenéséért. A központi bank tavaly októberben kezdte el csökkenteni az évtizedes csúcson, 14,25 százalékon álló alapkamatot, és a várakozások szerint idén egyszámjegyűre mérsékelik a rátát.

Az elemzők többsége arra számít, hogy Brazília idén kilép a recesszióból, de a növekedés nagyon gyenge lesz, 0,5 százalék körül alakul, ami nem elégséges a munkanélküliség érdemi csökkentéséhez.

Brazília gazdasága erősen növekedett Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége (2003-2010) alatt, köszönhetően a magas nyersanyagáraknak és az erős kínai keresletnek. A feltörekvő országok követendő példának tekintették szociális programjait, amelyek révén milliók léptek ki a mélyszegénységből. A növekedés 2010-ben ért csúcspontjára, majd a kőolaj, a szója és más nyersanyagok árának drasztikus zuhanása megakasztotta a fejlődést.

Forrás: MTI/Reuters/AFP