Továbbra is feszült a helyzet a kelet-ukrajnai fronton

Kijevi jelentések szerint a Moszkva által támogatott szakadárok 122-szer nyitottak tüzet az elmúlt napban az ukrán katonák állásaira, miközben Hágában nemzetközi bírósági eljárás folyik Oroszország ellen terrorizmus támogatásának vádjával a Donyec-medencei beavatkozás miatt.

A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi közleménye szerint a szakadár támadások kiterjedtek a frontvonal teljes szakaszára, annak északi részén, Luhanszk megyében a minszki egyezmény által tiltott 152 milliméteres kaliberű nehéztüzérségi fegyvert is bevetettek a támadók.

Közben második napja tartanak a meghallgatások az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán. Az eljárást Ukrajna indította Oroszország ellen amiatt, mert szerinte Moszkva a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével és a Krím félsziget elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, valamint – a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal – a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.

Ukrán hírforrások szerint hétfőn Kijev ismertette panaszát a bírói testület előtt, a keddi tárgyalási napon pedig az orosz fél fejti ki érveit.

Petro Porosenko ukrán elnök keddi közleményében – amelyet Facebook-oldalán hozott nyilvánosságra – kifejtette: Kijev azt várja az ENSZ-bíróságtól, hogy állítsa le az orosz fegyverszállítmányokat a Donyec-medencei szakadároknak, továbbá állítsa helyre a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek a működését az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Az orosz legfelsőbb bíróság tavaly tiltotta be a medzslisz működését arra hivatkozva, hogy a szervezet állítólag “destruktív” és “ellenségeskedést szító” tevékenységet fejt ki.

Moszkva továbbra is tagad

Moszkva tagadja, hogy fegyvereket szállítana a kelet-ukrajnai szakadároknak, Kijev viszont számtalan bizonyítékot tárt már a nemzetközi közvélemény elé orosz fegyverek jelenlétéről a térségben. Ezek között van például a Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvető, amelyet Oroszország egyetlen országnak sem adott el, mégis bekerült a minszki egyezménybe a frontvonal körzetéből kivonandó fegyverek felsorolásában.

Ezenkívül Kijev azt állítja, hogy 2014 nyarán a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének kelet-ukrajnai szakadár területek felett bekövetkezett katasztrófáját szintén Oroszországtól kapott Buk légvédelmi rakéta okozta.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Tovább puhítják Trumpot a támaszpontok átnevezése ügyében

A konföderációs katonai vezetőkről elnevezett támaszpontok átnevezését szorgalmazta Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője csütörtökön egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson. Milley leszögezte, hogy "nagyon komolyan" kell foglalkozni bizonyos jelképekkel: például a konföderációs zászlókkal, a szobrokkal és a katonai támaszpontok neveivel.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás