Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A Novaja Gazeta című független lap kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Erdogan, aki az elmúlt hetekben egyre erősebben hibáztatta és fenyegette a Nyugatot, „a szavakról áttért a tettekre” és Oroszországba utazott, hogy tudassa nyugati szövetségeseivel: a török külpolitika prioritásai megváltoztak.
Az újság szerint a török államfő korlátlan hatalom kiépítésére törekszik, amiben a belső ellenzék (a világi kemalista hagyományok és a kurd szakadárok), valamint az európai politikusoknak a vetélytársai félreállításával kapcsolatban megfogalmazott bírálatai akadályozták.
A nyugati kritikák terén az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a német parlament elítélte az örmény népirtást. A lap szerint ettől a ponttól kezdődtek a Moszkvával való megbékélést célzó erőfeszítések.
„A Németország, és annak személyében az egész Európai Unió ellen saját hidegháborút indító török elnöknek szövetségesekre volt szüksége. Erre a szerepre a Kreml volt a legmegfelelőbb – Oroszország ugyanis szankciók alatt él, az oroszországi politikai elit nemzetközi számkivetté válik, a közvéleményt pedig nyugatellenes hangulattal itatta át a propaganda” – írta a Novaja Gazeta.
A lap szerint a meghiúsult puccs egy csapásra lehetővé tette Erdogan számára, hogy leszámoljon belső ellenségeivel és az Oroszországgal való viszony gyors újraindítása révén elvegye az Egyesült Államok és az EU kedvét a bírálatoktól és attól, hogy a Nyugat Ankarára erőltesse politikai elveit.
Ennek érdekében Törökország gazdasági téren mindent megígért Moszkvának, amire nehéz volt nemet mondani, ugyanakkor a legkisebb jelét sem adta annak, hogy bármilyen módosításra is készülne a Szíria-politikájában (a szíriai konfliktus kérdésében Moszkva és Ankara egymással szemben álló feleket támogat).
Moszkva és Ankara közeledésében a Novaja Gazeta szerint szerepet játszott a Törökország és Irán között a regionális vezető szerepért folytatott rivalizálás is – mert Teherán is „Oroszország barátja”.
Forrás: MTI
