Trump gazdasági programadó beszédét korrektnek ítélték a lapok

Általában helytállónak tartják a nagy amerikai lapok Donald Trump republikánus elnökjelölt Detroitban elhangzott, gazdasági programadó beszédében a tényeket, következtetéseit viszont eltérően ítélik meg.

A republikánusokkal rokonszenvező The Wall Street Journal szerint Donald Trump a baloldali szavazók megnyerését célzó populista elemekkel fűszerezte beszédét, amely azonban általában megfelelt a republikánus gazdaságpolitikai elképzeléseknek. A lap szerint a republikánus elnökjelölt általában pontos adatokat közölt, ám sok esetben elmulasztotta ezeket tágabb összefüggésbe helyezve értelmezni, és kicsinyítette a gazdaság eredményeinek közelmúltban tapasztalható javulását.

Például Trump az Obama-korszak gazdasági növekedését 1,2 százalékosra tette, ám a szövetségi Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint a gazdaság évi átlagos növekedése Barack Obama elnökségének első hét esztendejében 2,1 százalékos volt, az idén a második negyedévben pedig 1,2 százalékos növekedést mértek. Ugyanakkor a lap leszögezi: korrekt megállapítása volt Trumpnak, hogy 1949 óta az idei negyedéves adat a legrosszabb. A lap megjegyzi: Obama gazdaságpolitikája vita tárgya, Donald Trump és más republikánusok is azzal érvelnek, hogy a gazdaság túlszabályozott és a pénzügyi szabályozók, valamint az egészségbiztosítási reform óvatossá tette az üzleti, vállalkozói szférát, míg Obama elnök hívei szerint a kormányzat gazdaságpolitikája – beleértve az autóipar még Bush elnök által megkezdett mentőcsomagját, valamint a gazdaságélénkítő csomagot – megmentette az Egyesült Államokat attól, hogy az 1929-es nagy válsághoz hasonló recesszióba süllyedjen.

Az államadósság 2007 óta valóban több mint kétszeresére hízott, de a The Wall Street Journal fontosnak tartja leszögezni, hogy az adósságszolgálattal járó nettó kamatköltségek csökkentek, tavaly a GDP 1,25 százalékát tették ki. Korrektnek tartja a lap a munkaerőpiacon jelen nem lévőkről elmondott adatokat (miszerint az Egyesült Államokban jelenleg 94 millió 300 ezer ember van munka nélkül, vagy nem keres aktívan munkát), s hozzáteszi, hogy egyre többen kerülnek ki a munkaerőpiacról, részben mert gyarapszik a diákok lélekszáma, részben pedig mert egyre nagyobb a nyugdíjba vonulók aránya.

Korrektnek találta a lap azt, amit Trump állított az élelmiszerjegyeken élők és a szegények arányáról, sőt, miután az illetékes agrárminisztériumnál ellenőrizte az adatokat, közölte: a Trump által említettnél több amerikai vesz igénybe élelmiszerjegyeket.

US_flag

A The New York Times és a The Washington Post nem közölt a The Wall Street Journaléhoz hasonló részletes elemzést, azonban mindkét lap kiemeli, hogy Trump „klasszikus” republikánus programmal állt elő, s hangsúlyozzák, hogy az adócsökkentési javaslat elsősorban a módos amerikaiaknak kedvezne.

„Az ingatlanadó eltörlésével a munkahelykeresés miatt költözni kényszerülő acélmunkás vagy szénbányász, vagy a még viszonylag jó körülmények között élő nyugdíjas semmit sem nyerne” – állapítja meg a The New York Times. Ugyanígy a tervezett családi adókedvezményről is azt hangsúlyozza a lap, hogy a jelenlegi adórendszer szerint ez a középosztálybeli és a tehetős családoknak jelentene könnyítést, a nagyon alacsony jövedelműeknek nem. Hiányzik az adatok mellől az elemzés, szögezi le a The New York Times, és példaként a gazdasági szabályozók ígért lazítását említi, hangsúlyozva, hogy Trump és csapata nem hozott nyilvánosságra sem felmérést, sem elemzést arról, hogy ez hogyan javítaná a gazdaság kilátásait.

A The Washington Post – amely cikkének a Tények ellenőrzése címet adta – kitér ugyan a Trump által javasolt adópolitikára, a munkaerőpiac helyzetére, elismerve, hogy az adatok korrektek, de lényegében Trump Hillary Clinton demokrata elnökjelöltet érő vádjait veszi sorra, és az Obama-kormányzat mellett érvelve elemzi az amerikai gazdaság helyzetét.

Forrás: MTI

Friss hírek

A kávéról kicsit másképp (x)

Hatékonysági és újrahasznosítási lázban ég a világ, miért éppen a kedvenc forró fekete italunk alapanyaga lenne híján az alternatív felhasználási ötletekből, miért éppen a benne rejlő lehetőségeket ne aknáznánk ki?

Read More »