Újra a tévében borzolta a kedélyeket Trump

Donald Trump, az amerikai republikánus pártiak várható elnökjelöltje azt fejtegette vasárnap az egyik tévéműsorban: ideje lenne, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) származási alapon tartana nyilván gyanúsnak ítélhető személyeket. Magyarázatai alapján nyilvánvaló, hogy nem a származásra gondolt mint kiválasztási szempontra, hanem a muszlim vallásra.

A New York-i üzletember nem először hozakodik elő olyan ötletekkel, amelyeket nem kevesen muszlimelleneseknek ítélnek. Hol enyhébben fogalmaz, hol durvábban, de viszonylag következetesen inti éberségre honfitársait a muzulmánokkal kapcsolatban. Hogy ezt tájékozatlanságból vagy a tudatos félelemkeltés szándékával teszi-e, nem lehet tudni, de jórészt az ő kampányának is betudható, hogy az Egyesült Államokban korábban nem tapasztalt mértékben erősödött fel a muszlimellenes hangulat.

Pedig amikor 2001. szeptember 11-én az amerikaiak modernkori történelmük egyik legnagyobb tragédiáját szenvedték el az eltérített utasszállító repülőgépekkel elkövetett egyesült államokbeli terrorcselekmények okán, az akkori elnök, George W. Bush első mondatai arról szóltak, hogy bár a terroristák túlnyomó többsége szaúdi és muszlim volt, nem szabad terrorizmussal azonosítani az iszlám vallást és a muszlim világot. Erről beszélt Barack Obama jelenlegi elnök is, amikor idén februárban egy mecsetben elmondott beszédében óva intett a muszlimellenes retorikától.

A múlt héten pedig, a floridai Orlandóban elkövetett tömeggyilkosság után az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) – az amerikai muszlim közösségeket összefogó gyűjtőszervezet – vezetője már a merénylet napján kiállt, és nemcsak, hogy kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóival, de szigorúan elhatárolódott a muszlim vallású merénylőtől, Omar Mateentől, akiről kiderült, hogy szélsőséges volt, hűségesküt tett az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezetnek.

Az Egyesült Államokban a tekintélyes Pew kutatóintézet egyik januári felmérése szerint körülbelül 3,3 millió muszlim él, az ország teljes lakosságának mindössze egy százaléka. Viszont a keleti parti New Jerseyben például az országos átlagnál kétszer-háromszor nagyobb a létszámarányuk, a michigani Hamtramck városkában pedig – amely Detroit közelében fekszik és mintegy 22 ezren lakják – majdnem kizárólag muszlimok élnek. Az elmúlt évtizedben Jemenből, Bangladesből, Boszniából érkezett bevándorlóknak köszönhetően ebből a korábban lengyel katolikus bevándorlók lakta városból lett az első muszlim többségű amerikai település. Hamtramckben a helyiek jobbára az amerikai életforma szerint élnek, és még soha senki nem vetette fel a saría, azaz az iszlám törvénykezés bevezetésének szükségességét. A muszlim vallású amerikaiak általában is a tipikus amerikai életforma szerint élik mindennapjaikat: cserkészkednek, Rotary-tagok, katonáskodnak, jótékonykodnak, sőt, sokszor az alkoholfogyasztásban sem fogják vissza magukat.

Az orlandói tömeggyilkosság után a CNN hírtelevízió készített egy nagy riportot az amerikai muszlim közösségekről, és fontos dolgokraa derített fényt. Arra például, hogy az amerikai muszlimok jóval tanultabbak az amerikai átlagnál: a vallási közösségek sorában a második legtanultabb az övék, s nagyobb arányban vannak köztük főiskolát végzettek, mint az átlagos amerikaiak körében.

Kiderült az is: miközben a muszlim országok jórészében a nők nem egyenjogúak a férfiakkal, az Egyesült Államokban a muszlim férfiak 90 százaléka szerint teljesen normális, ha a feleségük dolgozik, tanul. Sőt, a nők tanultabbak a férfiaknál, amit a diplomák száma is alátámaszt.

A riport feltérképezte, hogy az amerikai muszlimok ugyanolyan vallásosak, mint a keresztények, de nem olyan dogmatikusak, mint amilyeneknek a média egy része bemutatja őket. A riporterek utánajártak annak is, hogy bár a 2001 és 2014 közötti, egyesült államokbeli terrorakciókban 109 muszlim vett részt, a muszlim közösségek rendre felemelték szavukat a terrorizmus ellen.

A Duke Egyetem – az Egyesült Államok egyik legkiválóbb magánegyeteme – felmérése szerint gyakran a muszlim amerikai közösségek általi feljelentés vezette a bűnüldöző szerveket a terroristagyanús vagy terrorakciót már elkövető személyek nyomára. Az elmúlt évtizedben a belföldi terrorakciók – vagy készülő terrorakciók – 40 százalékára az amerikai muszlim közösségek segítségével derült fény. Sőt, a Pew intézet kutatási eredménye egyenesen arra mutat rá: az amerikai muszlimok azt szeretnék, ha vezetőik még gyakrabban állnának ki a közvélemény elé, hogy felemeljék szavukat az iszlám szélsőségesség ellen.

A radikalizálódás és a szélsőségesség az Egyesült Államokban is elsősorban a fiatalabb nemzedékek tagjaira jellemző. Ezt felismerve egy palesztin gyökerű muszlim férfi nemrégiben teaházat nyitott az ohiói Clevelandben, és a megértést, a közösségi szellemet próbálja erősíteni, a fiatalok számára külön programokat kínál a tea mellé.

A mecsetek és az iszlám központok jó része szintén feladatának tekinti, hogy elejét vegye a radikalizálódásnak. A Washington melletti Falls Church városka mecsetében és Springfield iszlám központjában nemrég hétvégi iskolákat indítottak fiataloknak, s a foglalkozásokon a közösség vezetői előadásokat tartanak és vitákat vezetnek arról, hogy miért veszélyes az iszlámra hivatkozó szélsőséges propaganda, mit és hogyan lehet tenni ellene, miért nem érdemes „bedőlni” a hangzatos hőbörgéseknek. „Az én üzenetem a fiataloknak: legyenek büszkék, és soha ne feledjék, hogy Amerika biztosítja a gondolat és a vallás szabadságát” – jelentette ki a CAIR vezetője, Nihad Awad az Amerika Hangja rádiónak az orlandói tömeggyilkosság után.