Brüsszel folytatja Varsó leckéztetését

Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy jogállamisági véleményt küld a varsói kormánynak, áttérve ezzel a második szakaszra a jogállamisági „eljárásban”, aminek tárgya a lengyel alkotmánybíróság összetételéről és hatásköreinek csorbításáról kialakult vita megnyugtató rendezése.

Frans Timmermans, a Bizottság első alelnöke a biztosi testület ülése után jelentette be a döntést, lényegében a kollégium által előzetesen már korábban jóváhagyott jogállamisági vélemény „beélesítését”, ami magasabb szintre emeli a párbeszédet Brüsszel és Varsó között az előbbi által kifogásolt kormányzati intézkedések megváltoztatásáról.

A 2014 márciusában létrehozott jogállamisági keret alkalmazásáról idén januárban határozott az Európai Bizottság, miután az alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság a lengyel külügyminiszter felkérésére megvizsgálta és a demokrácia, valamint a jogállamiság szempontjából elmarasztalta a lengyel alkotmánybíróság összetételéről és az alkotmánybíróság működéséről szóló törvény módosításáról szóló döntéseket, illetve törvényt.

Timmermans szerdán közölte, hogy a lengyel kormánnyal folytatott konstruktív párbeszéd ellenére nem sikerült megoldást találni a három felmerült problémára (az alkotmánybíróság összetételére, az AB határozatainak hivatalos közlönyben való kihirdetésére és az alkotmánybíróságról szóló törvényre), a testület ezért részletekbe menő írásos véleményben fejtette ki álláspontját Varsónak, várva annak válaszát.

A Bizottság jogállamisági elvek érvényesüléséért is felelős első alelnöke elmondása szerint még kedd este is beszélt telefonon Beata Szydlo, lengyel kormányfővel, de nem sikerült elsimítani a nézetkülönbségeket. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hónapokban kétszer is személyesen járt Varsóban, és folyamatos volt az egyeztetés szakértői szinten is.

A holland alelnök hangsúlyozta, hogy a Bizottság nem kíván belefolyni a lengyel belpolitikai vitákba, az EU-szerződés őreként ugyanakkor a reszortjába tartozik a jogállamiság megőrzésének szavatolása. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmánybíróság és a kormányzat között kialakult feszültség miatt Lengyelországban párhuzamos jogrendszer létrejötte fenyegethet, aminek az egész Európai Unió működésére érezni lehetne a hatását.

Kérdésre válaszolva nem értett egyet azzal, hogy az Európai Bizottság túllépett volna a hatáskörén, ahogy azt a minap egy nyilatkozatában Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) pártjának elnöke, Lengyelország jelenlegi erős embere állította.

Az esetleges következményekkel összefüggésben azt mondta, még csak gondolni sem mer arra, hogy az elmélyült párbeszéd ne vezessen valamilyen eredményre. Ha mégis ez következne be, akkor az eljárás értelmében az Európai Bizottság konkrét ajánlásokat tehetne Varsónak és a tagállamoknak a problémák korrigálása érdekében. Timmermans megismételte, hogy a Bizottság határozott véleménye szerint felmerül a jogállamiság rendszerszintű fenyegetésének kockázata, ami indokolta a csak a Bizottság felelősségébe tartozó jogállamisági keret első ízben történő alkalmazását.

„A vélemény nem más, mint vélemény. Mi jogi álláspontot képviselünk, és ezt a megközelítést szükség esetén valamennyi tagállammal szemben készek vagyunk alkalmazni” – tette hozzá a testület első alelnöke, ki szerint nem másról van szó, mint arról, hogy a most elfogadott vélemény „olyan eszköz, ami a párbeszédre fókuszál”.