Brüsszelben a pálinka az igazi unikum

Megszüntette csütörtökön a pálinka jövedéki adójának ügyében 2011-ben indult kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság, amely ugyanakkor hivatalos felszólító levél kiküldésével elindított egy másik jogi eljárást a pálinkának és az Unicumnak a „chips adó” alól mentességet biztosító hazai szabályozás miatt.

A pálinka jövedéki adója miatt még 2011-ben indult kötelezettségszegési eljárás megszüntetéséről döntött csütörtökön az Európai Bizottság. A testület értesülésünk szerint azt követően döntött a rétestésztaként húzódó, két ízben is az Európai Bíróság elé továbbított pálinka-dosszié végleges lezárása mellett, hogy a 2016. január elsején elfogadott új jövedéki adótörvényt összhangban lévőnek találta az uniós szabályokkal.

Az éppen az Európai Bíróság pálinkáról szóló vitában hozott ítéletének végrehajtását célzó magyar törvény értelmében 1 liter pálinka főzése után egységesen 700 forint jövedéki adót kell befizetni. Ez az adószint Brüsszel megítélése szerint már megfelel az uniós szabályokkal összhangban lévő csökkentett jövedéki adókulcsnak.

A pálinka-akta lezárása az egyik leghosszabb ideje folyó jogi vita végére tesz pontot az Európai Bizottság és Magyarország között.

A még 2010 nyarán elfogadott magyar törvény értelmében a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka után évi 50 literig nem kellett jövedéki adót fizetni. A jövedéki termékek adóztatásával összefüggésben viszont hatályban van egy uniós irányelv (92/83/EGK irányelv), amely a belső piac egységének fenntartása érdekében némiképp harmonizálni próbálja a jövedéki adóztatás tagállami rendszereit. A keretjogszabály előírja, hogy évi 50 liter mennyiségig a tagállamok legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt adhatnak a szeszfőzdékben személyes használatra előállított gyümölcspárlatokra.

A Bizottság végül a 2011-ben indult kötelezettségszegési eljárás végén az Európai Bíróság elé utalta az ügyet, amelyik 2014. áprilisi ítéletében Brüsszelnek adott igazat. Az ítélet indoklása szerint az uniós jog arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan jövedéki adót vessenek ki az etilalkoholra, amelynek a bortól és a sörtől eltérő alkoholtartalmú italokra vonatkozó minimumösszege 550 euró a tiszta alkohol egy hektoliterére. Magyarország ugyan alkalmazhat kedvezményes jövedéki adó mértéket a szeszfőzdében gyümölcstermesztők által átadott – gyümölcsből előállított és a termesztők személyes fogyasztására szánt – alkoholra. Ennek mértéke azonban nem lehet alacsonyabb az alkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedéki adó kulcs 50 százalékánál. Továbbá, alkalmazása évente és gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter alkoholt.

A Bíróság ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás meghaladta az irányelvben Magyarország vonatkozásában nyújtott legfeljebb 50 százalékos kedvezményt. Megállapította, hogy mindazon nemzeti szabályok, amelyek mentesítik a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított párlatot, ellentétesek az irányelvvel, mivel az irányelv nem ír elő ilyen kivételt az általános adómérték alól.

Az ügy ezzel azonban még nem zárult le, mert a magyar törvénymódosítás továbbra sem elégítette ki az Európai Bizottságot, amely ezért tavaly újabb beadványban fordult az Európai Bírósághoz. A taláros testületnek ugyanakkor nem kell még egyszer döntést hoznia, mert a 2016. január 1-vel hatályba lépett magyar szabályozás már figyelembe vette a brüsszeli aggályokat.

Mégsem maradunk pálinka nélkül, mert az Európai Bizottság egy másik döntésével csütörtökön hivatalos felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen azon magyar törvény miatt, ami a „chips adót” kiterjesztette az égetett szeszes italokra, így a vodkára, a whiskyre, a brandyre és a likőrökre is. A 2015. január 1-jén hatályba lépett törvény ugyanakkor mentességet adott az egészségügyi adó alól a pálinkának és az Unicumnak, azon az alapon, hogy ezeket tisztán gyümölcsből készítik és párolják.

Brüsszel azonban úgy látja, hogy jelen esetben diszkrimináció forog fenn, és a külföldi szeszes italokat a törvény hátrányosan kezeli a magyar termékekkel, hungarikumokkal szemben.

Magyarországnak az ilyenkor szokásos eljárással összhangban 2 hónapja van álláspontjának megvédésére. Ha ez nem győzi meg a Bizottságot, akkor indoklással ellátott vélemény kiküldésével második szakaszba léptetheti az eljárást.