Mégsem lenne annyira problémás Belgium?

Leginkább a mundér becsületét védte, igazságtalannak tartva a Belgium címére az elmúlt hetekben megfogalmazott kritikák egy részét hétfőn az Európai Parlamentben az ország bel- és igazságügyminisztere.

Jan Jambon és Koen Geens – akik röviddel a március 22-i brüsszeli merényleteket követően és a felügyeletük alá tartozó szolgálatok több végzetes mulasztásával szembesülve benyújtották a lemondásukat, amit a kormányfő nem fogadott el – az EP állampolgári jogi szakbizottságának ülésén válaszolt a képviselők kérdéseire.

A két miniszter ugyanakkor nagyon szűkszavúnak bizonyult akkor, amikor a LIBE szakbizottság tagjai az elkövetett hibákról kérdezték őket. A belügyi tárca vezetője vagy a terrortámadások okait kutató folyamatban lévő belga parlamenti vizsgálatra emlékeztetett, vagy arra hívta fel a figyelmet, hogy 100 százalékos biztonság egyáltalán nem létezik.

Jan Jambon szerint Belgium egyike azoknak a tagállamoknak, amelyek a legtöbb információt szolgáltatják a terrorista gyanús személyekről és a külföldi harcosokról az Europolnak, és a frissen létrehozott terrorizmus elleni központnak (a franciák és a hollandok után a harmadik helyen).

A Franciaországgal közösen létrehozott nyomozócsoport is hatékonyan végzi a munkáját. Kollégája, Koen Geens arra hívta fel a figyelmet, hogy Belgium már 2013-ban komolyan foglalkozni kezdett a külföldi harcosok jelenségével, és több mint 600 nevet töltött fel a schengeni információs rendszer (SIS) adatbázisába, és egyike annak a hat tagállamnak, akik közös összekötő tisztet küldtek Hágába a terrorizmus elleni központ munkáját segítendő.

Emlékeztetett rá továbbá, hogy miközben 2014 előtt éves szinten 7-8 személy ellen emeltek vádat terrorista szervezetben való részvétel miatt, 2014-ben már 56, tavaly pedig 115 személlyel szemben történt vádemelés.

Jambon arról is szólt, hogy a kormány a tavaly novemberi párizsi merényleteket megelőzően és azt követően összesen 30 intézkedést hozott a terrorizmus elleni harc fokozásának jegyében. Többek között 300 fővel növelték a rendőrségi állomány létszámát, amit Molenbeek és más kockázatosnak tekintett kerület utcáira vezényelnek, miközben Molenbeekben hozzálátnak a lakosok regisztrálásához. Hamarosan elkészül a törvényszöveg a belga légiutas-adatok nyilvántartásáról, és a jövőben törvények tiltják majd a névtelen telefonkártyák eladását.

Az igazságügyi miniszter a március 22-i terrortámadások előzményeiről szólva megjegyezte, hogy több, vélhetően hamis útlevelet használó terroristának is sikerült láthatatlanná válnia a radar képernyőjén. Elismerte, hogy a terroristák eredetileg „támaszpontként” kívánták használni Belgiumot más tagállamokban végrehajtandó merényletekhez. Márciusban is eredetileg Párizsban készültek támadásra, ám Salah Abdeslam lebukását követően léptek akcióba Brüsszelben.

Koen Geens szerint az elkövetőknek három különböző profiljuk van. Egy részük közvetlenül az iskolából szökött Szíriába, ahol a helyszínen radikalizálódott és kitanulta a fegyverforgatás és robbanóanyagok kezelésének fortélyait. A második csoport tagjai ismeretlenek voltak a belga hatóságok előtt, és egyszerre több személyazonossággal is rendelkeztek. A harmadik kategóriába tartozó merénylők pedig a börtönben radikalizálódtak.

Az igazságügyminiszter elmondta, hogy számára a terrorcselekmények megelőzését lehetővé tévő bizonyítékok megszerzése jelenti az első számú prioritást. Ennek apropóján emlékeztetett rá, hogy a terroristák azelőtt a belga távközlési cég, a Proximus szolgáltatásain keresztül kommunikáltak. Újabban azonban a wypert, a whatsup-ot és más eszközöket használnak, amelyeket a hatóságok képtelenek dekódolni. Hangsúlyozta, hogy tisztában van az adatvédelem fontosságával, de ami mellett ő szót emel, az a kommunikációhoz való célzott hozzáférés biztosítása. Úgy vélekedett, hogy minél előbb, uniós szinten kell szabályozni ezt a kérdést.

Koen Geens nem tartja alkalmasnak az időt egy európai FBI felállítására. Mint mondta azért nem, mert ehhez egyfelől EU-szerződést kellene módosítani, másfelől a nagy tagállamok nem akarják. Ettől függetlenül a hírszerzési információk megosztása már jelenleg is nagyon intenzív.

A meghallgatáson felmerült annak lehetősége, hogy öt-hat hasonlóan gondolkodó tagállam előreszaladva közös hírszerző szolgálatot hozzon létre, nem várva meg, amíg a többiek is beadják a derekukat.

„Rengeteg információ cserél gazdát, de mindig egy válságra van szükség ahhoz, hogy a tagállamok belássák, melyek az Europollal szembeni jogi kötelezettségvállalásaik” – fogalmazott meg bírálatot a belga igazságügyminiszter.

A Belgiumot a biztonság hiánya miatt bírálóknak, illetve elhagyni kívánóknak pedig azt üzente a két miniszter, hogy a több mint 3 ezer áldozatot követelő 2001. szeptember 11-i terrortámadások után sem menekültek el az emberek New Yorkból, csak azért, mert az nem volt biztonságos.