Színesebb lett a szerbiai politikai paletta

Érdekesebb lesz a szerbiai politizálás a következő négy évben, hiszen színesebb lett a politikai paletta, az eddigi 7 helyett ezúttal 12 választási lista jutott be a parlamentbe – értenek egyet szerbiai szakértők az előzetes választási eredmények ismeretében.

Pozitívumként kell kiemelni Sonja Licht, egy belgrádi székhelyű politikai és emberi jogi alapítvány elnöke szerint, hogy a parlamentbe jutó pártok több mint 85 százaléka elkötelezett az Európai Unió mellett. A felállás két évvel ezelőtt azonban még ennél is jobb volt, a 2014-es előre hozott parlamenti választásokat követően kizárólag Európa-párti politikai erők kerültek be a szerb törvényhozásba. „Szerbia megerősítette elkötelezettségét az Európai Unió, illetve az Európa-párti politikusok mellett” – szögezte le Sonja Licht.

A Politika című szerb napilap elemzése szerint is egyértelmű, hogy az új szerb kormány is folytatni fogja az európai integrációs folyamatot.

A szerbiai közszolgálati televízióban Bosko Jaksic politikai elemző úgy fogalmazott: a mostani felállás reálisabb képet ad a szerbiai állampolgárok politikai elképzeléseiről, és ez „gazdagabbá teheti” a politikai életet is.

Weiss Rudolf történész, elemző a Pannon RTV műsorában azt hangsúlyozta, hogy valódi meglepetés nem született a választásokon. Jót tesz viszont Szerbia megítélésének, a kisebbséggel való kapcsolatokat előre mozdíthatja, hogy öt kisebbségi párt is bekerült a parlamentbe: két bosnyák, egy albán, egy szlovák és egy magyar párt.

Az elemző szerint Aleksandar Vucic miniszterelnök azt is okosan ki tudja majd használni, hogy bekerültek a parlamentbe a „nagy zajt csapó”, ultranacionalista Szerb Radikális Párt képviselői, mert így megmutathatja, hogy van olyan opció is, amely nem teljesen szalonképesen viselkedik a parlament ülésein.

Vécsey Dániel politológus úgy vélte, hogy a vajdasági tartományi hatalomváltás jó hatással lehet Újvidék és Belgrád viszonyára, hiszen ezt a kapcsolatot eddig ellentétek terhelték. A Vajdaságban az országos szinten ellenzékben lévő Demokrata Párt volt kormányon 16 évig, ám most a Vucic vezette Szerb Haladó Párt szerezte meg a legtöbb szavazatot. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy ez a hatalomváltás jó vagy rossz irányba vezeti-e a Vajdaságot – tette hozzá.

Ivan Cvejic, a Beta hírügynökség fő- és felelős szerkesztője a Magyar Szó című újvidéki napilapnak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, a legnagyobb meglepetést az okozta, hogy sok párt az utolsó pillanatig az ötszázalékos parlamenti küszöb szélén egyensúlyozott. A parlament összetétele „sokkal jobban tükrözni fogja a szerbiai társadalmat, az emberek hangulatát, álláspontját, mint az előző – fogalmazott, majd hozzátette: „vitathatatlan, hogy a szerbiai lakosságnak egy jelentős része például nem ért egyet az európai uniós csatlakozással. Ezeket az embereket az előző ciklusokban senki nem képviselte a képviselőházban, ez pedig nem jó, mert ha a köztársasági parlamentben nem jelenhet meg álláspontjuk, akkor azt más felületeken, más helyeken próbálják meg érvényre juttatni”.

A Vajdasági RTV hétfő esti műsorában Pressburger Csaba újságíró úgy vélte: azzal, hogy két szélsőjobboldali párt is bejutott a parlamentben, a jobbközép Szerb Haladó Párt még inkább „középre tudja pozícionálni magát”.

Ördögh Tibor politológus szerint a választási folyamat során tapasztalt szabálytalanságok és hiányosságok kiküszöbölése érdekében meg kell változtatni a választási törvényt, és az új szabályozás kidolgozásában figyelembe kell venni a most tapasztaltakat. A szerbiai választási rendszert viszont a politológus jónak nevezte, mert az egyik legarányosabb rendszer, és a szavazatokat a választópolgárok akaratának megfelelően osztják el a választási listák között. Az ötszázalékos parlamenti küszöb emellett alacsonynak számít, és kedvez azoknak a listáknak, amelyeken több párt indul egyszerre. Így többen jutnak be a képviselőházba, ami ezáltal viszont töredezettebb lesz, és nehezebb kormányozni az országot.

Kitekintő / MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »