Csökkent a menekültáradat, de sok az emberi jogi bírálat

  • Görögország már egy nappal azután felfüggesztette a migránsok elszállítását Törökországba, hogy elindultak a deportálások. Akkor többen érkeztek, mint ahányat el tudtak szállítani. Három nappal később, 8-án újra folytatták az elszállítást.
  • A jogvédő szervezetek tiltakozása mellett kezdték el visszaküldeni migránsok százait Törökországba múlt hétfőn, miután életbe lépett az EU-val megkötött egyezség. A megállapodás pártolói szerint a jövőben kevesebben érkezhetnek illegálisan Európába.
  • Az Euronews értesülései szerint az első nap előtti 24 órában többen érkeztek Görögországba, mint ahány embert a hatóságok visszaküldtek: a visszatoloncolások első napján több, mint kétszáz embert szállítottak vissza Törökországba, míg vasárnap 339-en érkeztek.
  • A terv ettől még beválni látszik: jelentősen visszaesett az Égei-tengeren érkező menekültek száma.

A Hurriyet Daily News a görög kormány migrációügyi szóvivőjére hivatkozva írta meg, hogy az első hajnalban már 136 migránst szállítottak el Leszboszról és 66-ot Chios-ról. Őket pár tucat rendőr és migrációüggyel foglalkozó hivatalnok várta a partraszálláskor. Megemlíti azt is, hogy körülbelül egy tucatnyian várták őket szívélyesen, üdvözlő felirattal a kikötőben. A török belügyminiszter még vasárnap kijelentette, hogy 500 főt tudnak fogadni.

A The Guardian arról írt, hogy a Frontex hivatalnokai szerint Leszboszról a legtöbb visszatoloncolt pakisztáni állampolgár volt. Az EU hatóságai szerint azok, akiket hétfőn visszavittek, nem kértek menedékjogot és önként hagyták el Görögországot. Azonban ennek a hitelességét megkérdőjelezi, hogy a lap tudósítójának Chios szigetén az önkéntesek azt mondták: látták, amint a rendőrség veréssel vette rá a migránsokat, hogy felszálljanak a hajókra. A görög minisztérium azt jelezte: csupán két szíriait engedtek fel a hajókra, azokat, akik kifejezetten kérték visszaszállításukat.

Törökországban a migránsokat oda szállítják vissza, ahol először regisztráltak, vagy ha ezt nem tették meg , akkor egy észak-nyugati táborba – közölte a The Guardian. A török kikötőnél, Dikilinél, ahova a hajók érkeztek több sátrat is felállítottak a migránsok elosztására. A város lakosai tüntetéssel fogadták őket. Négyezren petíciót is aláírtak a migránsok odaszállítása ellen. Azonban voltak, akik a közeli menekülttáborokból mentek ki, hogy támogassák a most visszatoloncoltakat, és hogy a határok megnyitását követeljék. Tiltakozások görög területen is voltak, ahol „piszkos alkunak” nevezték a Törökország és az EU közti megállapodást.

Sikerült csökkenteni az áradatot, de a civilek komolyan aggódnak

A Frontex szóvivője elismerte, hogy első körben az „egyszerű eseteket” szállították vissza. Azonban azt nem tudta megmondani, hogy mikor folytatódnak az áttelepítések. Még várnak a menekültügyi kérelmek elbírálására – tette hozzá. Mindenképpen a török-uniós megállapodás hatékonyságát tükrözi, hogy 80 százalékkal visszaesett az Égei-tengeri útvonalon keresztül érkező menekültek száma. A Frontex jelentése szerint míg január elseje és március 20 között átlagosan 1676 ember jött, azóta naponta átlagosan 337-en érkeztek Görögországba. 

A Hürriyet Daily News értesülései szerint a visszaszállításokat a görög és török hatóságok felügyelik. Kitér arra is, hogy  török kormányfő a német kancellárral és a NATO-főtitkárral telefonon egyeztetett az áttelepítés részleteiről. A török EU-ügyi miniszter elmondta, hogy a visszatelepítetteket az ország déli részébe viszik. Nem feltétlenül elégedettek az emberi jogi aktivisták: Baran Doğan menekültjogi aktivista szerint a megállapodás értelmében az embereket tárgyakként kezelik, cserélgetik. Véleménye szerint nem biztonságos Törökország, hiszen a délkeleti részén háború dúl, ráadásul munkát sem kapnak a szíriaiak. Más aktivisták is úgy nyilatkoztak, hogy Európának ki kell vennie a részét a menekültek befogadásában, mivel Törökország lakosságának már így is három-négy százaléka szíriai menekült.

Eközben a Hurriyet Daily News arról számolt be, hogy 32 szíriai menedékkérőt vittek repülővel Törökországból Németországba. Őket a német hatóságok és az UNHCR, az ENSZ menekültügyi ügynöksége közösen választotta ki. A következő két hétben ideiglenes szállást kapnak, ahol alapfokú német nyelvleckéket kapnak. A Migrációügyi Szövetségi Iroda képviselője elmondta, hogy hat családot fogadtak be. Egyetlen ellentüntetővel találkoztak, aki táblán hirdette, nem látja őket szívesen.

A The Guardian úgy tudja: Görögországban jelenleg 52 ezer menekültkérő tartózkodik, köztük 3000-en Leszboszon. Itt tavaly 1,1 millió átkelő szíriait számoltak meg, az emberek még vasárnap is kétségbeesve tolongtak, hogy időben leadhassák menedékkérelmüket. A lap arra hívta fel a figyelmet, nem tudni, hogy a görög hatóságok pontosan hogyan választják ki, kiknek kell az első körben menniük. A műveleteket a Frontex, az európai határőrizeti ügynökség vezényli, de a lap szerint még órákkal a visszatoloncolások kezdete előtt sem volt teljesen egyértelmű, vajon elegendő ember áll-e rendelkezésre a feladat végrehajtásához.

Az Amnesty International szerint a megállapodás hatására Törökország több ezer szíriait toloncolt vissza hazájába. Az Euractiv is említi az Amnesty International beszámolóját, ami szerint az EU-török megállapodás arra enged következtetni, hogy az EU biztonságos országnak tarja Törökországot a menedékkérelemre. Azonban a jogvédő szervezet több ezer menekültről tud, akit onnan visszaküldtek Szíriába. John Dalhuisen, az Amnesty International európai és közép-ázsiai igazgatója állítja, hogy „Törökország nem biztonságos ország a szíriai menekültek számára, s minden nappal egyre kevésbé lesz az.”

Rajtuk kívül Peter Sutherland, az ENSZ főtitkárának a nemzetközi migrációért és fejlesztésért felelős speciális képviselője is elmondta, hogy a kollektív deportálás illegálisnak minősül, ha a menedékkérelmeket nem vizsgálták meg alaposan.

Görögországban is sokan elutasítják a rendezésnek ezt a módját. A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság ottani irányítója azt nyilatkozta a The Guardiannak, hogy „az egész EU-Törökország megállapodás logikátlan és etikátlan”. Panosz Navrozidisz szerint a háború elől menekülőket nem hallgatják meg.

Németh Anita

Friss hírek

pcarena.hu

Régi eszközök új korszaka: Felújítás és újrafelhasználás (x)

Eszedbe jutott-e már valaha, mi történik a régi, elhasználódott számítógépekkel, tabletekkel és okostelefonokkal, miután elérkezett a csere ideje? Sok vállalat egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fenntarthatóságra és a tudatos erőforrás-gazdálkodásra, így az elavult készülékek újrahasznosítása és újrafelhasználása egyre fontosabb szerepet kap. 

Read More »