A NATO megmutatja az izmait

A NATO nem fog menekülteket szállító csónakokat megállítani és visszafordítani az Égei-tengeren, jelenleg 2-5 naszádból álló missziója a görög és a török parti őrség, illetve a Frontex munkájának támogatására korlátozódik – erősítette meg az Európai Parlament külügyi bizottsága előtti másfél órás meghallgatásán a szövetség főtitkára.

A norvég Jens Stoltenberg hozzátette, hogy a bajba jutott menekültek kimentése természetesen a feladatok közé tartozik, és a török hatóságokkal megállapodásra jutottak a tengeren kimentett személyek visszaszállításáról Törökországba.

A NATO főtitkára – aki európai és tagállami parlamenti képviselők kérdéseire válaszolt – arra is felhívta a figyelmet, hogy a szervezet nem szakította meg a politikai párbeszédet Oroszországgal, a gyakorlati együttműködés viszont 2014, a Krím elcsatolása óta szünetel. Úgy vélekedett, hogy feszült helyzetekben van igazán szükség a politikai párbeszéd fenntartására, elkerülendő a súlyos következményekkel járó esetleges félreértéseket.

Stoltenberg leszögezte, hogy az észak-atlanti szövetségnek nem célja Oroszország elszigetelése. A Moszkvával folytatott párbeszéd szerinte nincs ellentmondásban a szervezet katonai szempontból történő további megerősítésével. „Nem Oroszország elszigeteléséről van szó, hanem arról, hogy nagyon világos és egyértelmű üzenetet küldjünk nekik” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy már eddig is születtek döntések a NATO katonai jelenlétének megerősítésére a szövetség keleti határainak közelében, többek között nyolc kisebb főhadiszállás létrehozását határozták el, ezek egyike Magyarországon lesz.

A folyamat azonban nem áll meg, elmondta, hogy a NATO júliusi varsói csúcstalálkozóján a jelenlét további megerősítéséről szóló döntésekre van kilátás. Konkrét számokról azonban nem volt hajlandó beszélni, mert úgymond erről is a júliusi csúcson hozhatnak döntést. Fontosnak nevezte, hogy lehetőleg minél több NATO-tagállam képviseltesse magát a keleti csapaterősítésben, mert az erősíti a szövetség lépésének hitelességét.

Stoltenberg elutasította azt, hogy az új hidegháború jelzőt használják a Nyugat és Oroszország jelenkori viszonyára (Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ezt a kifejezést használta a közelmúltban a müncheni biztonságpolitikai konferencián). Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a szövetség háromszorosára, 40 ezer főre növelte a kollektív védelemmel összefüggő feladatokra rövid időn belül bárhová a helyszínre küldhető katonai kontingenst.

A főtitkár szerint a hibrid hadviselés, amit Oroszország alkalmazott Ukrajnában, miatt egyébként is megnőtt a korai előrejelzés és a gyors katonai reagálás jelentősége. Hozzátette, hogy várakozásai szerint a varsói NATO-csúcson új döntések lesznek a kollektív védelem megerősítéséről. Ezzel összefüggésben kitért rá, hogy immár a kíbertámadások is maguk után vonhatják a kollektív védelemről szóló 5-ik cikkely aktiválását.

A főtitkár a tagok védelmi célú költségvetési kiadásaira is kitért, rámutatva arra, hogy a 28-ból jelenleg mindössze öt tagállam (az USA, Nagy-Britannia, Görögország, Lengyelország és Észtország) fordítja éves GDP-jének 2 százalékát katonai kiadásokra, ami a NATO-tagállamok közösen rögzített célja. Hozzátette, hogy enyhülés időszakában maga is egyetért a védelmi kiadások csökkentésével. A jelenlegihez hasonló biztonsági kihívásokkal teli időszakban viszont lényeges a hadikiadások megnövelése.