NATO-ellenes tömegtüntetés készül Montenegróban

A 21. század első évtizedének végére az egykori Jugoszlávia utódállamai egytől-egyig felismerték az Európai Unióhoz, továbbá NATO-hoz való csatlakozásnak nem pusztán csak hasznosságát, de szükségszerűségét is. Mindez azonban nem jelentheti azonnal a történelmi tradíciók, tapasztalatok azonnali felülírását mindössze néhány év alatt, amelynek egyik legékesebb példája a szemünk előtt jelenleg éppen Montenegróban látszik megelevenedni, ahol az eddigi jelek szerint többé-kevésbé végre sikerül összekovácsolni egy viszonylag jelentősebb támogatottságú ellenzéki tömböt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez való csatlakozás megakadályozása érdekében.

Az események december 2. óta gyorsultak fel különösen, ekkor jelentették be ugyanis Podgorica meghívását az 1949 óta működő katonai-védelmi szövetség 29. tagállamának, amelyet a kormány, és maga Milo Đukanović miniszterelnök is történelmi pillanatként értékelt. Hivatalos álláspontjuk szerint a mostani gesztus a 2012 decembere óta hivatalban lévő kabinet kemény munkájának, valamint eddig keresztülvitt reformjainak gyümölcse, ugyanakkor számukra ez csupán további ösztönzést, nem pedig megelégedettséget jelent integrációs terveik és céljaik mielőbbi elérésében.

A lakosság egy jelentős hányada azonban nem feltétlenül osztja a kormány első emberének optimista jövőképét. A montenegróiak nagy részének, köztük pedig az igen népes lélekszámú szerb közösségnek természetesen még igen élénk emlékei, élményei vannak a 90-es években Jugoszláviát ért pusztító NATO-légicsapásokról, amelyek végül a Koszovóból való kihátrálásra kényszerítették a szerb erőket az évtized végén, így nem igazán lehet csodálkozni a szervezet térségbeli nagyobb fokú elutasítottságán.

Oroszország az amúgy is feszült és konfliktusokkal terhelt nyugati kapcsolatai fényében szinte azonnal nyilatkozatban ítélte el a NATO további terjeszkedési vágyát a Balkánon, durva provokációnak, valamint súlyos csapásnak minősítve azt az európai biztonságra és a NATO-orosz kapcsolatokra egyaránt. Moszkva a közös történelmi, vallási, kulturális hagyományokból, továbbá regionális érdekeiből fakadóan mind a mai napig baráti viszonyra törekszik a régió túlnyomó részben ortodox keresztény államaival, nem egyszer stratégiailag kiemelten fontos iparágakban szerezve döntő részesedést (pl. a szerb olajvállalat részvényeinek felvásárlása).

Megmozdulnak a tagság ellen

Csütörtöki egybehangzó montenegrói sajtóértesülések szerint a meghirdetett rendezvényen nemcsak tiszteletét teszi, de fel is szólal majd Momir Bulatović korábbi montenegrói elnök és jugoszláv miniszterelnök (1998-2000) is. Az egykori elkötelezett Milošević-párti expolitikus felbukkanása már csak azért is kuriózumnak számít majd, mivel 2001-es visszavonulása óta egyszer sem vállalt közszereplést, a hírek szerint mintegy 15 év után egészen mostanáig.

A tervezett demonstráció szervezésében motornak számító, erősen Szerbia-barát NOVA párt véleménye szerint a szombati eseményen kiemelten fontos lenne minden, a csatlakozást elutasító ellenzéki csoportosulás részvétele, mivel meglátásuk szerint csak így állítható meg Đukanović további mértéktelen hatalomkoncentrációja. Különösen sérelmesnek tartják a kormány azon önkényes lépését, amellyel saját hatáskörben, a kizárólagos jogot magának vindikálva döntene Montenegró belépéséről, a lakosság megkérdezése és mindenfajta népszavazás nélkül, elsődleges céljuk éppen ezért elsősorban egy referendum kikényszerítése a közeljövőben.

A BalkanInsight.com hírportál információi szerint a támogatókat szombaton 18 órára várják Podgoricán a törvényhozás épülete elé, amelyen minden bizonnyal a már említett NOVA mellett a Demokrata Néppárt, a Plevljáért Mozgalom és más NATO-ellenes nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) is szép számmal képviseltetik majd magukat. Érdekesség ugyanakkor, hogy a legnagyobb anti-NATO tömörülés, a Mozgalom a Semlegességért már korábban bejelentette távolmaradását a rendezvényről, pártsemleges, zászlók, vallási és pártszimbólumoktól mentes demonstrációra vonatkozó javaslatuk ugyanis süket fülekre talált a szervező erőknél.

Montenegró számára már a Szerbiával közösen alkotott államszövetségből történt kiszakadás óta (2006) elsődleges prioritást élvez az európai és az észak-atlanti integrációhoz való mielőbbi csatlakozás, amely további lendületet vett a NATO-csatlakozás előszobájának tekintett tagsági akcióterv (Membership Action Plan) megszerzésével 2009-ben. Szomszédjai közül Horvátország és Albánia már 2009 óta a szervezet teljes jogú tagjának mondhatja magát, míg Bosznia-Hercegovina szintén rendelkezik a már korábban említett akciótervvel.