Vége lesz az EU-n belüli szabad utazgatásnak?

Elég nagy követ hajított bele a pocsolyába a luxemburgi EU-elnökség pénteki belügyminiszteri tanácsülés elé készített vitaanyaga, amelyben egy sor javaslatot fogalmaz meg a schengeni külső határok ellenőrzésének megszigorítására és a belső határok ellenőrzését megszüntető schengeni rendszer működtetésével kapcsolatban.

A legnagyobb feltűnést a Statewatch nevű szervezet által megszellőztetett anyagnak az a része keltette, ami a külső határellenőrzés súlyos hiányosságainak orvoslására fogalmaz meg javaslatot. A tagállamok közbiztonsági és a közrendet fenyegető okokból már jelenleg is maximum hat hónapra visszaállíthatják ideiglenesen a belső határok ellenőrzését, ahogy azt az elmúlt időszakban számos tagállam is tette.

A luxemburgi elnökség most a tagállamok megszondáztatása után azonban egy olyan megoldást javasol, ami utolsó mentsvárként, a közös érdekek megvédésére akár két éves időtartamra is felfüggeszthetné Schengent. „A Tanács utolsó mentsvárként és a belső határellenőrzés nélküli térségben a közös érdekek megóvására irányuló intézkedésként ajánlást tehet arra, hogy egy vagy több tagállam döntést hozzon a határellenőrzés visszaállításáról belső határaik egészén vagy azoknak egy részén. A tanácsi ajánlás a Bizottság javaslatán alapulna” – idézi a dokumentum szó szerint a schengeni határkódex 26-ik eddig még soha nem alkalmazott cikkét.

A Statewatch megkeresésére Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora úgy vélte, hogy az elnökségi dokumentum szövege azt sugallja, hogy azt nem csak Görögországra (erről lásd december 2-i cikkünket) kívánják alkalmazni, hanem az egész schengeni övezetre. Ezt szerinte világossá teszi a hivatkozás az ősszel számos tagállam által bevezetett határellenőrzések folytatólagos jellegére, miközben ezeket eredetileg csak maximum hat hónapra lehetne fenntartani.

Steve Peers úgy véli, az, hogy a Schengen felfüggesztését lehetővé tevő normális klauzula helyett a súlyos hiányosság lenne a hivatkozási alap, nyilvánvalóan egy hosszabb felfüggesztési időszak lehetővé tételére irányul. „Lehet, hogy nem minden belső határon állítanák vissza az ellenőrzést, de az a szándék állhat a háttérben (legalábbis ennek látszik), hogy biankó csekket állítsanak ki e célból” – jelentette ki az Essexi Egyetem jogi professzora.

Az Európai Bizottság szóvivője emlékeztetett rá, hogy a schengeni határkódex 19-ik cikke lehetőséget a Bizottságnak arra, hogy értékelő jelentést készítsen a külső határellenőrzés hatékonyságáról. Amennyiben ez a jelentés tartós és súlyos hiányosságokat állapít meg egy vagy több tagállam esetén, akkor a Bizottság három hónapot adhat a tagállamnak a hiányosságok kiküszöbölésére. Ha 3 hónap után sem változna kedvező irányban a helyzet, akkor a testület a kódex 26-ik cikke alapján javaslatot tehet arra, hogy egy vagy több tagállam újra bevezesse a belső határain az ellenőrzést. A javaslatról minősített többséggel a Tanácsnak kellene dönteni.

A luxemburgi elnökség eredetileg azt szerette volna, hogy a Bizottság már a pénteki belügyminiszteri találkozóra elkészíti kétévenkénti értékelő jelentését a schengeni rendszer működéséről, ám Brüsszel nyilvánvalóvá tette, hogy ezt csak a december 15-én az európai parti és határőrség létrehozásáról szóló javaslatával együtt hozza majd nyilvánosságra. Az elnökség ezt követően döntött arról, hogy egy saját anyagot készít, ami alapján Schengenről folytatnak majd vitát pénteken a belügyminiszterek.

A Frontex közben csütörtökön közleményben jelentette be, hogy megállapodott a görög kormánnyal arról, hogy az ügynökség segítséget nyújt a görög rendőrségnek a macedón határon a menekültek regisztrálásához. Athén az utolsó pillanatig vonakodott elfogadni a felajánlott segítséget, egyes feltételezések szerint éppen azért, mert abból kiderülne, hogy milyen sok menekült és migráns regisztráció és ujjlenyomatvétel nélkül kel át Görögországon. A tagállamok azt szeretnék, ha a görög belépési és kilépési pontokon is elindulna a regisztráció, hogy lehetőleg minél több beérkező kilétéről tudjanak a hatóságok.