Szoros küzdelem várható a horvát parlamenti választásokon

Fej fej melletti, szoros küzdelem várható a két nagy párt, a jelenleg kormányzó szociáldemokraták (SDP) és az ellenzéki, jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) között a vasárnapi parlamenti választásokon.

A szociáldemokraták a legutóbbi, 2011-es parlamenti választások óta minden eddigi választáson vereséget szenvedtek. 2013-ban az SDP elvesztette a helyhatósági választásokat, 2015-ben pedig az elnökválasztás második fordulójában Kolinda Grabar-Kitarovic, Horvátország első női elnöke, a HDZ jelöltje Ivo Josipovic akkori távozó szociáldemokrata államfőt utasította maga mögé. Zoran Milanovic távozó miniszterelnök esélyei most viszont nem rosszak.

Néhány hónappal ezelőtt még bátran ki lehetett volna jelenteni, hogy a HDZ biztos győzelmet arat, de mára ez bizonytalanná vált. Az SDP jelentősen növelni tudta népszerűségét, ami annak is köszönhető, hogy a gazdaság elkezdett kikecmeregni a válságból, továbbá Milanovic és pártja változtatott arculatán. Az utolsó egy évben a leköszönő miniszterelnök a „nép közé” ment, többet nyilatkozott és közvetlenebbé vált. A kampány során szavait a választóknak címezve többször kijelentette: „Nem vagyok többé elitista, egy vagyok önök közül”.

A száznyolcvan fokos fordulat politikai elemzők szerint Alex Braunnak köszönhető, Milanovic amerikai PR-tanácsadójának, aki még márciusban Zágrábba költözött, és sokat változtatott Milanovic retorikáján és viselkedésén. Alex Braun korábban részt vett Tony Blair és Hillary Clinton kampányában is, a horvát sajtóban pedig csak „varázslóként” emlegetik, amiért a korábban arrogáns nyilatkozatairól ismert kormányfőt „a nép fiává” változtatta.

Az SDP zágrábi nagygyűlésén horvát zászlók tengere volt látható, a miniszterelnök beszédét pedig hazafias megnyilvánulások is kísérték. Ez korábban elképzelhetetlen volt a szociáldemokraták körében. A leköszönő miniszterelnök úgy véli: több rendet és több szabadságot teremtettek, továbbá jobban működik az állam, mint korábban. A HDZ viszont azzal vádolja a leköszönő kormányt, hogy az elmúlt négy évben nem tett semmit, és a csőd szélére sodorta az országot, amelyet tömegével hagynak el a fiatalok. A miniszterelnök Tomislav Karamarkót, a HDZ elnökét támadja, ő pedig a leköszönő kormány rossz gazdaságpolitikáját.

Politikai elemzők szerint a két pártelnök egyvalamiben nagyon hasonlít egymásra: retorikájukban mindketten a másiktól való félelmet próbálnak kelteni saját választóikban, azzal érvelve, hogy csak az általuk kínáltak elfogadhatók. „Ők vagy mi, fejlődés vagy megszorítások” – áll az SDP fizetett hirdetéseiben. Másrészt mindketten a néphez közelálló politikusként próbálnak mutatkozni, akik megértéssel viszonyulnak az állampolgárok problémái iránt.

Mindkét politikai tábor szövetségest keres. Közvélemény-kutatások szerint a HDZ valamivel több mandátumra tesz szert, mint az SDP, de egyiknek sem lesz elegendő képviselője ahhoz, hogy egyedül alakítson kormányt.

A 151 fős parlamentben 140 képviselőt választanak az ország 10 választókerületében, a nemzeti kisebbségek összesen további 8 képviselőt juttathatnak be a parlamentbe – közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a horvátországi szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.

Az SDP vezette, Horvátország fejlődik elnevezésű koalícióban a Horvát Néppárt (HNS), a Horvát Munkáspárt (HL), a Horvát Nyugdíjasok Pártja (HSU), az Autochton Horvát Parasztpárt (A-HSS), továbbá a Zagorjei Párt vesz részt. A szociáldemokraták egyik legerősebb koalíciós partnere az előző ciklusban, a regionális Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS) most egyedül méretteti meg magát a választásokon. Az előrejelzések szerint a kisebbségi listákról bejutó képviselők többsége is a szociáldemokratákat támogatja majd, különösen igaz lesz ez a Független Szerb Demokrata Párt (SDSS) majdani három képviselőjére.

A HDZ Hazafias koalícióját a vezető párton kívül még hét párt alkotja. A Horvát Demokratikus Közösség, amely eddig mindig egyedül mérette meg magát, választások előtti együttműködési megállapodást írt alá Horvát Szociál-Liberális Párttal (HSLS), a Horvát Parasztpárttal (HSS), a Horvát Jogpárttal (HSP), a Zagorje Demokrata Párttal (ZDS), a Horvát Demokrata Párttal (HDS), a BUZ Nyugdíjas Párttal, valamint a HRAST politikai szerveződéssel. Várhatóan a jobbközép koalíciót támogatja majd a diaszpórában (például Bosznia-Hercegovinában, Nyugat-Európában) megválasztandó három képviselő is.

Politikai elemzők szerint a kisebb pártok inkább egymással versengenek, nem a nagy pártokkal. A harmadik legerősebb párt, a Híd Függetlenek Listája (Most), amelyet egy fiatal közép-dalmáciai polgármester vezet és az utóbbi időben nagy népszerűségnek örvend, közölte: egyik vezető párttal sem hajlandó koalícióra lépni. Őt követi az Élőlánc (Zivi zid) politikai szervezet, amely anarchista nézeteiről ismert, és szintén nem kívánja támogatni egyik nagy pártot sem. Mirela Holly, az OraH zöldpárt elnöke kijelentette: ha már valakivel koalícióra kell lépnie, akkor a szociáldemokratákat választja.

Regionális pártként közvélemény-kutatások szerint egy-két mandátumot szerezhet még a Szlavónia és Baranya Horvát Demokratikus Szövetség (HDSSB), amellyel viszont a vezető pártok nem kívánnak koalíciót kötni. A háborús bűnökkel vádolt Branimir Glavas által vezetett párt néhány héttel ezelőtt fekete inges gárdát állított fel, ami nemcsak a többi párt, hanem saját választói tetszését sem nyerte el.

A parlamenti mandátumokért versenyben van többeki között Ivo Josipovic volt államfő, Milan Bandic zágrábi polgármester, Jadranka Kosor volt HDZ-s kormányfő és Radimir Cacic, a leköszönő kormány volt alelnöke is.