Aszadnak nincs helye Szíria jövőjében

Bassár el-Aszad szíriai elnöknek nincsen helye a polgárháború sújtotta közel-keleti ország jövőjében – mondta kedden Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval közösen tartott, moszkvai sajtótájékoztatóján.

Al-Dzsubeir és Lavrov egyebek mellett az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet elleni küzdelemről tárgyaltak, amely a polgárháborús káosz miatt Szíriában jelentős területeket foglalt el.

Lavrov azt mondta, kezd körvonalazódni, hogyan lehetne összehangolni az IÁ elleni nemzetközi küzdelmet. Hozzátette: Rijád és Moszkva egyetértett abban, hogy a nemzetközi szereplőknek együtt kell fellépniük a szunnita dzsihadisták megfékezése érdekében.

Az orosz tárcavezető szerint a felek gyakorlati lépésekben is megegyeztek arra vonatkozóan, hogy megteremtsék a szíriai kormány és az ellenzék közötti párbeszéd lehetőségét.

Aszad személyével kapcsolatban Szaúd-Arábia és Oroszország azonban továbbra sem tudott dűlőre jutni. A régóta a szíriai államfő szövetségesének számító Oroszország külügyminisztere azt ajánlotta, hogy a szíriai kormányerők is vegyenek részt az IÁ elleni harcban, ezt azonban al-Dzsubeir elutasította. „Úgy véljük, hogy Aszad a probléma része és nem a megoldásé”.

A szíriai ellenzék tagjainak korábbi közlése szerint az utóbbi időben Oroszország elkezdett alternatívákat kidolgozni Aszad esetleges leváltása esetére, miközben a csatatéren a szíriai kormányerők egyre gyakrabban alulmaradnak az Iszlám Állam csapataival szemben.

Mihail Bogdanov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax orosz hírügynökség egy korábbi jelentése szerint szíriai ellenzéki csoportok képviselőit hívta meg Moszkvába, hogy a napokban és jövő héten tárgyalásokat folytassanak.

A Kreml ezzel szemben azt hangoztatja, hogy nem változott Oroszország Aszad iránti elköteleződése.

Szíriában több mint négy éve dúl polgárháború, amelyben mérsékelt és szélsőséges felkelőcsoportok egymás és Bassár el-Aszad elnök ellen is harcolnak. Az ENSZ adatai szerint eddig mintegy 230 ezer ember halálát okozták a véres harcok.