Megoldódni látszik a macedóniai válság

Több mint egy év után nagyon úgy fest, végre sikerül pontot tenni a már tavaly április óta fokozatosan eszkalálódó szkopjei belpolitikai krízisre, miután maratoni tárgyalások után az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítésével megegyezett egymással Nikola Gruevski regnáló kormányfő és az ellenzéki csoportosulások vezetése – számol be a BalkanInsight.com hírportál. A régóta várt konszolidációra nem pusztán csak a már elodázhatatlan gazdasági-közigazgatási reformok és a nagyszámú, elégedetlen albán kisebbség, de az egyre növekvő, hatalmas méretű menekülthullám miatt is égető szükség lenne.

Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős biztosának gépe három további EP-parlamenti képviselővel is a fedélzeten ugyan még csak kedd napközben landolt a macedón fővárosban, szerda reggel máris jó hírrel állhatott a média munkatársai elé, megszületett ugyanis a konszenzus az országot már 2006 óta irányító miniszterelnök, valamint a legnagyobb ellenzéki erő vezére, a szociáldemokrata Zoran Zaev között. Az osztrák politikus meglátása szerint a politikai enyhülés végre megnyitja a kaput az elkerülhetetlenül szükséges euro-atlanti és jogállami reformok előtt, így Macedóniát „sikerült visszarántani a szakadék széléről”.

Az előzetesen kiszivárgott információk szerint a felek között az áttörés már nagyjából éjféltájban megszületett, a hátralévő időben már csak a szükséges részletekről folyt egyeztetés. A megállapodás értelmében a Gruevski-kormányzat még a jövő év január közepéig benyújtja lemondását, melyet ugyanazon hónap 15-én egy ideiglenes kormány eskütétele követ, amelynek joghatósága azonban csak a 100 nappal későbbi, április 24-i, előrehozott választásokra való előkészületekig és a lebonyolításig terjedne ki. Hahn a sajtótájékoztatón igyekezett leszögezni, hogy Brüsszel a lehető legszorosabban és a legnagyobb szigorúsággal fogja az egyezmény végrehajtását felügyelni.

Ami a részletesebb menetrendet illeti, a jövő év elején hivatalba lépő átmeneti kabinet vezetőjét még a jelenlegi kormányzó erő jelölheti ki, október 20-tól ugyanakkor már Gruevski kénytelen lesz szociáldemokratákat ültetni a belügyi, a munkaügyi, a pénzügyi, a mezőgazdasági és a közigazgatási tárca bársonyszékébe is, akik teljes ellenőrzési és vétójoguk mellett január 15-e után is pozícióikban maradhatnak. Szeptember 15-vel ugyancsak felállításra kerül teljes körű joghatósággal egy különleges ügyészség is, amelynek elsődleges feladata az illegális lehallgatási ügyekben történő független és pártatlan nyomozás lesz.

Az egyezségről készült írásos dokumentumot a már említett jelenlegi miniszterelnök és Zaev mellett Ali Ahmeti, a kormánykoalíciót 2008 óta erősítő „Demokratikus Unió az Integráciért” párt feje, valamint Menduh Thaçi, az ellenzéki „Albánok Demokrata Pártja” elnevezésű politikai erő vezetője látták el kézjegyükkel. A szociáldemokrata vezér véleménye szerint ezzel teljesítették is korábban vállalt kötelezettségüket, Gruevski és legközelebbi társai ugyanis így nem kapnak esélyt a következő választás törvénytelen eszközökkel való befolyásolására, míg a kormányfő megelégedettségét fejezte ki a mindenki számára előnyös megállapodás miatt.

A belpolitikai bomba még idén januárban robbant az országban, Zoran Zaev ugyanis folyamatosan szivárogtatta ki a széles nyilvánosság számára a birtokába került hangfelvételeket, amelyek a gyanú szerint bizonyítják a kormányzat által illegálisan végzett, mintegy 20 000 embert érintő lehallgatásokat, a tavalyi választások elcsalását, továbbá egy, rendőrök által elkövetett gyilkosság központi eltussolását. Nikola Gruevski szerint ugyanakkor a megszerzett állítólagos bizonyítékok nem többek külföldi titkosszolgálatok által készített koholmányoknál, amelyek alapvető motivációja kabinetjének lejáratása, végső soron pedig Macedónia destabilizálása.

Johannes Hahn nem sokkal Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárának belgrádi látogatásán kifejezett óhaja után érkezett meg Szkopjébe, miszerint most már „legfőbb ideje véget vetni a macedón válságnak”. A szerda éjjeli tárgyalásokon az érintett belpolitikai feleken és az uniós delegáción kívül egyébként még részt vett Jess L. Baily, az Egyesült Államok Macedóniába akkreditált nagykövete is.