Új programról kezdődhetnek tárgyalások a görögökkel

Az Eurócsoport újra tárgyalóasztalhoz ül szerda délután, ezúttal azért, hogy a görög kormány kérésére reagálva zöld jelzést adjon egy új két évre szóló pénzügyi mentőcsomag kitárgyalásának. Az új program ugyanakkor a drámaian romló helyzet miatt az általa néhány nappal ezelőtt elutasítottnál nagyobb erőfeszítéseket követelhet az athéni kormánytól – figyelmeztetett szerda délben az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke.

Néhány órával azután, hogy kifutott a második görög pénzügyi támogatási program és a görög kormány nem tudott fizetni a Nemzetközi Valutaalapnak, szerdán körvonalazódni kezdett a görög zsákutcából való kiút.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke szerda délben közölte, hogy egy új, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) által finanszírozandó hitelprogramról kellene tárgyalni Athénnal, ehhez azonban az Eurócsoportnak kell megadnia az engedélyt. A pénzügyminiszterek Dombrovskis célzása szerint éppen azért ültek össze szerda késő délután, hogy görög kérésre egy sorrendben harmadik görög pénzügyi támogatási csomag kitárgyalásáról döntsenek.

A Bizottság azt tanácsolta az eurózóna tagjainak, Görögország hitelezőinek, hogy a görög fizetésképtelenségre (Athén 1,6 milliárd eurót nem tudott törleszteni határidőre az IMF-nek, amely megállapította, hogy az ország hátralékban van és a fizetésig nem kaphat újabb hitelt) válaszul egyelőre nem tegyenek semmilyen lépést, hanem várják meg egy következő programról meghozandó első döntéseket.

Az Eurócsoport még kedden néhány órával az ESM előfutásának számító EFSF által finanszírozott második program lejárta előtt elutasította Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek a program meghosszabbítására vonatkozó kérését, Dombrovskis magyarázata szerint ez az idő rövidsége miatt technikailag és jogilag sem volt lehetséges.

Az euróért felelős bizottság alelnök szerint a program kedd éjféli lejárta után mind eljárásilag, mind tartalmilag új helyzet áll elő. „Most egy kétéves programra vonatkozó kérésről tárgyalunk egy más kontextusban” – jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Valdis Dombrovskis. Ciprasz két évre 29,1 milliárd eurós kölcsön nyújtását kérte az ESM-nek küldött levelében.

Az alelnök ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a görög gazdasági és pénzügyi helyzet jelentős mértékben romlott múlt hét péntek éjszaka óta, amikor is a görög tárgyalódelegáció a július 5-i referendumról szóló bejelentéssel egyidőben rácsapta az ajtót a hitelezőket képviselő intézményekre. Azóta Görögországban zárva tartanak a bankok és tőkekorlátozásokat vezettek be. „A tőkekorlátozások miatt a helyzet sokkal problematikusabbá vált. A kár így sokkal nagyobb és sokkal többre lesz szükség az ország pénzügyi stabilitásának helyreállítása érdekében” – szögezte le a korábbi lett miniszterelnök.

Dombrovskis arra is emlékeztetett, hogy egy új pénzügyi támogatási csomagra atz ESM-ről szóló szerződés rendelkezései az irányadóak, amelyek konkrét fiskális, gazdasági és pénzügyi feltételek, reformok teljesítésétől teszik függővé a hitelek nyújtását. Bár ilyen kondicionalitásnak a régi program kifutása miatt jelenleg nincsenek meg a nyomai, az alelnök szakértőkhöz hasonlóan úgy vélte, hogy a görög kormánnyal az elmúlt hetekben és napokban tárgyalt prioritási akciókat (alapvetően szerkezeti reformok) minden további nélkül be lehetne illeszteni egy új programba.

Éppen ebből a szempontból lehet jelentősége Ciprasz kedden éjszaka küldött újabb levelének, amelyben – ismét csak váratlanul – több vitatott reform – például az áfa-rendszer átalakításának kérdésében is készséget jelzett az intézmények által sürgetett intézkedések elfogadására. A kormányfő ugyanakkor cserébe több feltételt is szabott a Financial Times által kiszivárogtatott levélben. Így a görög szigeteknek speciális, 30 százalékos áfa-kedvezményt, a legszegényebb nyugdíjasoknak nyújtott „szolidaritási segély” tervezettnél lassabb kivezetésé, vagy a védelmi kiadásokban tervezett 400 millió eurós vágás 2016-ról 2017-re halasztását. Az első reakciók azonban inkább negatívak voltak Ciprasz levelére, mivel az általa javasolt intézkedések – ha nem párosulnak ezeket kiváltó lépésekkel – lerontanák a költségvetési mérleget.

Dombrovskis szavai szerint „Görögországnak egy hiteles stratégiára van szüksége pénzügyi stabilitásának visszanyerése érdekében”. Hozzátette, hogy ez azonban elképzelhetetlen a görög kormány konstruktív hozzáállása nélkül.

Továbbra sem egészen világos ugyanakkor, hogy a vasárnapra tervezett görög referendumnak mi a szerepe a megoldásra irányuló erőfeszítésekben. A kormány eredetileg az intézmények átfogó javaslatáról akarta megszondáztatni a választókat és annak elutasítására bíztatta őket. Az európai térfél ezzel szemben Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel az élen az igen szavazatra buzdított és arra hívta fel a figyelmet, hogy a görögök tulajdonképpen az eurózónában való maradás és a kilépés között döntenek.

„A referendum valójában arról szól, hogy milyen politikai jelzést küldjenek a görögök Európának. Technikai értelemben a népszavazási kérdések nem igazán érvényesek. Ez egy bonyolult helyzet” – ismerte el a Bizottság alelnöke.

Az athéni kormányt és az annak magvát adó szélsőbaoldali Sziríza pártot is megosztja a referendum. Mitöbb, Janisz Varufakisz pénzügyminiszter egy interjúban jelezte, hogy adósságkönnyítésért cserébe készek lennének ejteni a népszavazást. Megfigyelők továbbra sem zárják ki, hogy a kormány esetleg mégis visszavonja majd a referendumot. Egy ilyen döntés nyílván a következő órák fejleményeitől függ majd elsősorban.