Az egyre bonyolódó ukrajnai válságról

Azt, hogy pontosan mi, s főként miért történik Kelet-Ukrajnában, legfeljebb a paraván mögött álló és a marionett bábokat mozgató hatalmasok tudhatják, tudják pontosan. A nézők és maguk a figurák az egészből annyit láthatnak, amennyit a rendezők megengednek, s azt is úgy, ahogy tálalják.

Néha itt-ott elszakad a balladai homály bakacsinja, s elővillannak a nagy mozaik kicsiny, leginkább összefüggéstelen, de mégis árulkodó részletei. Most az orosz elnök – akarva, akaratlan – engedett némi betekintést.

Bár Moszkva mindvégig tagadta, hogy közvetlen katonai segítséget nyújtott volna a kelet-ukrajnai szakadároknak, Vlagyimir Putyin meglepő módon rendeleti úton titkosította a hadsereg békeidőben elszenvedett veszteségeit – írja a Kárpáti Igaz Szó.

Az orosz katonai jelenlétet sokszor a szakadárok sem tagadták, de Moszkva talán épp ezzel a rendelettel adta bizonyítékát a jelenlétnek.

A titkosítással ugyanis annak veszi elejét a Kreml, hogy magyarázkodnia kelljen a hirtelen megnőtt veszteségek miatt – amit eddig inkább hadgyakorlati balesetekkel hozott összefüggésbe.

Eközben szemtanúk szerint az ukrán határ közelében ismét erősít az orosz hadsereg. A Reuters arról számolt be, hogy az elmúlt napokban újabb tankok érkeztek a rosztovi régióba – igaz, az orosz fél most nem érdekelt a közvetlen beavatkozásban, miután enyhülőben van Washington és Moszkva viszonya, és úgy tűnik, az Egyesült Államok hallgatólagosan kész tudomásul venni a Krím annektálását, ha cserébe a Kreml biztosítja a békét Kelet-Ukrajnában – vélekedik az Index elemzője.

Most Kijev nem aggódik annyira az újabb orosz erősítés veszélyétől. Ellenkezőleg, az ukrán vezetés arról számolt be, hogy csökkent a szeparatisták aktivitása, kevesebbszer sértik meg a tűzszünetet, s nem halt meg egyetlen ukrán katona sem az elmúlt napon.

Petro Porosenko elnök inkább a párbeszéd fontosságáról beszél, amihez nemcsak a két önhatalmúlag kikiáltott népköztársasággal, hanem Moszkvával is meg kell találnia a közös hangot – állapítja meg a kialakult helyzetet összegezve a hírportál.

Az államfő időről időre megerősíti, az új nemzetbiztonsági stratégiában is első helyen szerepel az ország területi egységének visszaállítása. Ám az már nem publikus, hogy milyen úton-módon kívánja ezt elérni a vezetés, s katonailag meddig menne el a cél érdekében.

A szakadárok elképzeléseiről, törekvéseiről általában Olekszandr Zaharcsenko megnyilvánulásaiból lehet képet alkotni.

Az önhatalmúlag kikiáltott donecki népköztársaság elnöke nem is igyekszik leplezni önállósodási törekvéseit. Sőt, a jelenleg uraltnál nagyobb terület elszakítását tervezi. Bejelentette, erőfeszítéseket tesznek Szlovjanszk, Konsztantinovka és Krasznoarmijszk visszaszerzésére. „Amennyiben bebizonyosodik, hogy ez politikai úton nem lehetséges, határozatot hozunk a terület felszabadítására” – idézi a szakadár vezető szavait a korrespondent.net. Nem kétséges, a felszabadításon a szakadárok vezetője fegyveres támadást ért.