Cameronnak nem lesz sok ideje az ünneplésre

Miközben az európai intézmények és pártok vezetői pénteken sorra gratuláltak a brit konzervatívok biztos választási győzelméhez, egyes szakértők már arról értekeztek, hogy az ismétlő David Cameron számára nem is annyira követeléseinek az EU-val való elfogadtatása, hanem a skót nacionalisták kezelése jelentheti a fő kihívást.

“Számítok az új brit kormányra abban, hogy az Egyesült Királyság európai uniós tagságának folytatása mellett érvel majd. Ebben kész vagyok segítséget nyújtani. Mély meggyőződésem, hogy egyetlen ország számára sincs jobb élet az Európai Unión kívül, mint belül. Egy, a jelenleginél jobb EU nem csak Nagy-Britannia, hanem minden tagállamnak az érdeke” – hangsúlyozta David Cameronnak küldött gratuláló üzenetében Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – aki nem éppen kebelbarátja a brit miniszterelnöknek – sokkal szűkszavúbb üzenetet küldött. “Kész vagyok együttműködni Önnel egy tisztességes alku megkötése érdekében Nagy-Britannia számára az EU-n belül, és várakozással tekintek erre vonatkozó elképzelései és javaslatai elé”.

Megfigyelők szerint, ha roved is volt Juncker üzenete, de lényegre törő. Brüsszel és számos tagállam szerint ugyanis most, hogy bebiztosította újabb kormányfői mandátumát, David Cameronnak végre elő kell jönnie a farbával, és világossá kell tennie, hogy milyen követelései, igényei vannak az EU-val szemben. Emlékezetes, hogy a konzervatív miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy amennyiben újraválasztják újratárgyalja a brit EU-tagság bizonyos feltételeit európai partnereivel, és az eredmény ismeretében legkésőbb 2017 végéig megszavaztatja brit honfitársait a szigetország EU-tagságáról.

Számos elemző és megfigyelő, mint legutóbb néhány napja Írország korábbi londoni nagykövete azonban attól tart, hogy Cameron óriási kockázatot vállalt a referendummal. Nagyon sok múlik majd a kérdésen, de ha a britek a tagság ellen szavaznának, és London kilépne (Brexit) az kiszámíthatatlan követlezményekkel járna Nagy-Britannia és az egész EU számára.

Az Open Europe nevű londoni agytröszt szerint a megalakuló brit törvényhozás két kulcsfontosságú témája az lesz, hogy a skót nacionalizmust össze lehet-e egyeztetni az Egyesült Királysággal, valamint Nagy-Britannia európai uniós tagsága.

A konzervatívok meglepetésszerűen biztos győzelme a think tank szerint azt jelenti, hogy David Cameronnak nagyon komoly az esélye arra, hogy ígéretéhez híven legkésőbb 2017 végéig megtarthatják a referendumot a brit EU-tagságról, miután sikerül tető alá hozni egy, a London igényeit kielégítő uniós reformot.

Másfelők a Skót Nemzeti Párt (SNP) a Skócia számára a brit törvényhozásban fenntartott 59 mandátumból 56-ot megszerzett. Az Open Europe úgy látja, hogy Cameron számára a fő akadály az EU-t érintő reformok és népszavazási tervének megvalósításában Európa ellenállása helyett az lesz, hogy képes lesz-e zöldágra vergődni a skót nacionalistákkal az unió (Nagy-Britannia) jövőjének kérdésében. “Az EU-tagságról szóló referendum Skót Nemzeti Párt által történő ellenzése alkotmányos válságot robbanthat ki, szembeállítva Angliát Skóciával” – vélik a kutatóintézet elemzői.

Európát illetően az Open Europe szerint továbbra is az jelenti a fő kihívást, hogy össze lehet-e egyeztetni Cameronnak az EU-szerződés módosítására vonatkozó igényét az euróövezet saját prioritásaival és menetrendjével. Cameron meglehetősen erős mandátuma ugyanakkor a segítségére lesz a brit csomag kitárgyalása során, mind pártjának radikális szárnyávaql, mind pedig az európai partnerekkel.

A brit miniszterelnök mozgásterét növelheti a brit EU-tagság ellen kampányoló, végletesen eurószkeptikus függetlenségi part, a UKIP gyenge szereplése és vezetőjének Nigel Farage-nak a botlása a csütörtöki parlamenti választásokon.

A konzervatívok a még nem teljesen végleges eredmények szerint a szavazatok közel 37 százalékával 326 mandátumot szereztek a parlamentben. Az abszolút többséghez 323 szavazat kell a képviselőházban. A Munkáspárt 30,5 százalékos szavazati aránnyal mindössze 230 helyre tarthat igényt. A skót nacionalisták 56 hellyel végeztek a harmadik helyen. A torykkal eddig kormánykoalíciót alkotó liberális demokratáknak mindössze 8 mandátum jutott, de a UKIP a brit választási rendszer sajátosságaiból következően országos szinten a harmadik legtöbb voks (12,6%) ellenére csak egy képviselőt juttatott be a parlamentbe, akárcsak a zöldek. Az észak-ír unionistáknak ezzel szemben 8 képviselőjük is ül majd a Westminsterben.

David Cameronnak mindenesetre nincs sok vesztegetnivaló ideje, ha 2017-ben tényleg referendumot akar kiírni az EU-tagságról. Ehhez mindenekelőtt el kell fogadtatnia az új parlamenttel és a Lordok Házával a népszavazásról szóló törvényt. A legkeményebb diónak azonban a skót nacionalisták tűnnek, akik egy EU-tagságról szóló referendum esetén vétójogot követelnek Skóciának. Ha ragaszkodnak ehhez a követelésükhöz, akkor megfigyelők szerint azzal könnyen alkotmányos válságot robbanthatnak ki. Az Open Europe szerint a legdrámaibb forgatókönyv az lenne, ha az angol szavazók a Brexitre, a skótok pedig az EU-ban történő bennmaradásra voksolnának, ami a brit államszövetség felbomlásához vezethet. Nagy-Britannia szétszakadásának veszélye ugyanakkor csökkenthetné a Brexit kockázatát, miután a választók vélhetően elsősorban a skót kérdésre koncentrálnának.

Cameronnak saját pártjának eurószkeptikus szárnyával is várhatóan meg kell majd küzdenie, akik többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságából való brit opt-out követelésével léptek elő.

Aztán azt is gyorsan el kell dönteni, hogy ki legyen megbízva az EU-val folytatandó tárgyalások vezetésével. Szakértők úgy vélik, hogy 2016-ban kellene lezavarni a tárgyalásokat, ami azt sugallja, hogy Cameronnak gyorsan kell lépnie.

Ha ez nem sikerülne, az Open Europe elemzői a 2017 áprilisi francia elnökválasztás és a 2017 őszi német parlamenti választás között látnak még esélyt a megállapodásra, bár ebben a forgatókönyvben is lennének kockázatok.