Nemzeti kisebbségi akciótervet javasol négy vajdasági magyar párt

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége párbeszédet kezdeményezett más vajdasági magyar pártokkal, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló átfogó akcióterv javaslatának megfogalmazására, közölte Csonka Áron pártelnök.

A közlemény szerint a vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita az Európai Parlament (EP) március 11-ei állásfoglalásával kapcsolatban, amelyben az EP Szerbiát arra „ösztönözte, hogy a 23. fejezettel kapcsolatos cselekvési terv keretében vállaljon kötelezettséget egy, a nemzeti kisebbségek helyzetéről szóló külön cselekvési terv elkészítése iránt”.

„Miután Belgrádban, április 7-én megtartotta első ülését az a munkacsoport, amelynek feladata egy nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozása, azt feltételeztük, hogy az akcióterv szövegének kidolgozása körül egy közösségi konzultáció fog bekövetkezni. Azonban a vajdasági magyarságon belül mindeddig elmaradt a nyilvános vita e fontos, és a közösségünk életét hosszútávon is meghatározó összenemzeti kérdésben. Ebből kifolyólag, a munkacsoport ülésén részt vevő politikus, Nyilas Mihály, Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi titkár nem rendelkezik teljes körű közösségi felhatalmazással, valamint Hajnal Jenő, az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke semmiféle testületi felhatalmazást nem tud maga mögött a célkitűzések képviseletére” – áll a közleményben, amelyet Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének is eljuttattak.

Az aláíró négy vajdasági magyar párt (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Magyar Polgári Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Magyar Egység Párt), több civil szervezet és magánszemély időszerűnek tartja a 2012. szeptember 27-én megfogalmazott követeléseket, amelyek közül – mint fogalmaznak – eddig szinte semmi nem valósult meg. Ezért most azokkal összhangban 22 pontban foglalták össze azokat a feladatokat, amelyeket meglátásuk szerint végre kellene hajtani Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai 23. fejezetének megnyitása, illetve lezárása előtt.

Az aláírók egyebek mellett azt követelik, hogy a 23. fejezet megnyitása előtt a jogszabályokba foglalják bele Szerbia kötelezettségét a szerzett nemzeti kisebbségi jogok szintjének fenntartására és gyakorlati alkalmazására, a nemzeti tanácsot ruházzák fel tényleges döntéshozatali joggal a közösséget érintő minden kérdésben, továbbá egyebek mellet új hivatalos nyelvhasználati törvény meghozatalát, a pártoktól, valamint a Magyar Nemzeti Tanácstól való független és tárgyilagos tájékoztatás biztosítását követelik, és azt, hogy tegyék lehetővé az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának gyakorlását.

Meglátásuk szerint a 23. fejezet lezárása előtti feladatok között szerepel többek között Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatiságának teljes visszaállítása, a délvidéki magyarság teljes körű nemzeti autonómiájának biztosítása, illetve a teljes magyar oktatási rendszer létrehozásának lehetővé tétele.

A közösen megfogalmazott álláspontokat eljuttatják a belföldi és külföldi sajtónak, a szerb kormányfőnek, az Európai Bizottság bővítési biztosának, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevőjének, az anyaországi vezetőnek és az Európai Unió magyar képviselőinek.