Iráni atomprogram: Izrael nem vetette el a katonai akció lehetőségét

Izrael nem vetette el az Irán elleni katonai akció lehetőségét, dacára annak, hogy az Iszlám Köztársaság a múlt héten keretmegállapodást kötött atomprogramjáról az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival és Németországgal – jelentette ki hétfőn Juval Steinic, Benjamin Netanjahu leköszönő kormányának hírszerzési minisztere.

Az izraeli vezetők szerint a megállapodás egyáltalán nem állja útját annak, hogy Irán atombombát fejlesszen ki, sőt éppen egyengeti előtte az utat, és ez létében fenyegeti Izraelt.

A Netanjahu vezetésével megalakuló új kormány minden tőle telhetőt meg fog tenni azért, hogy a nagyhatalmak és Irán a végleges megállapodás kidolgozása közben szigorítsanak a keretmegállapodáson – mondta Steinic sajtóértekezletén. “Izraelnek meg kell tudnia védeni magát bármilyen fenyegetéssel szemben, akár egyedül is. Jogunk és kötelességünk eldönteni, hogy hogyan védjük meg magunkat, főleg abban az esetben, ha nemzetbiztonságunk, sőt puszta létünk kerül veszélybe” – jelentette ki. Hozzátette: Izrael nagyra értékeli, hogy léte fenyegettetése esetére az Egyesült Államok támogatást ígér, de ez nem elég. 

A keretmegállapodás óta Washington többször próbálta nyugtatni Izraelt, újra és újra hangsúlyozva – legutóbb Barack Obama elnök egy lapinterjúban -, hogy az Egyesült Államok megvédi. Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn azt mondta: visszaállítják a szankciókat, ha Irán nem tartja be a megállapodást. Arra a kérdésre, hogy a megállapodás végrehajtása során is még mindig lehetséges eszköznek tartja-e Washington a katonai támadást Irán ellen, Rhodes azt válaszolta: nem számolnak azzal, hogy élni kelljen ezzel a lehetőséggel, de nem vetették el.

Steinic hétfőn bejelentette, hogy Izrael készített egy tízpontos listát arról, mit szeretne látni a végleges megállapodásban. Eszerint Iránnak le kell állítania a fejlett urándúsító centrifugákkal való kutatást és fejlesztést, csökkentenie kell az üzemelni engedett régebbi centrifugák számát, és teljesen be kell zárnia a fordói föld alatti nukleáris kutatóközpontot. Izrael azt szeretné, ha Irán “tisztázná”, milyen erőfeszítéseket tett atomfegyverek kifejlesztésére, erősebb garanciákat akar arra nézve, hogy hogyan szabadul meg a dúsított uránból felhalmozott készletétől, és egyértelmű feltételeket akar azzal kapcsolatban, hogy mikor oldják fel az Iránnal szembeni nemzetközi szankciókat, valamint hogy milyen gyorsan lehet azokat újra bevezetni.

Barack Obama hétfő este az NPR amerikai rádiónak adott interjújában kijelentette: hiba volna a végleges megállapodás fejében azt követelni Irántól, hogy ismerje el Izrael létét. “Ezt követelni hasonló volna ahhoz, mint ha csak abban az esetben írnánk alá a megállapodást, ha megváltozik az iráni hatalom. Éppen azért nem akarjuk, hogy Iránnak atomfegyvere legyen, mert nem tudhatjuk előre, esetleg milyen irányban változik meg az iráni hatalom” – mondta az elnök.

Kitekintő / MTI

Felkapott hírek

Friss hírek