Felháborította Dél-Amerikát az USA Venezuela elleni lépése

A dél-amerikai vezetők többsége egyként áll ki Venezuela mellett az Egyesült Államok által bevezetett szankciókkal és a karibi ország „rendkívüli kockázatos” minősítésével szemben. A Kuba iránt mutatott enyhülés után most újabb törésvonal alakulhat ki az Amerika-közi kapcsolatokban.

Ma ülnek össze Montevideóban a Dél-amerikai Nemzetek Uniójának (Unasur) külügyminiszterei, hogy előkészítsék a jövő héten esedékes elnöki találkozót, amelynek egyik kiemelt témája a Barack Obama elnök által kiadott új rendelet lesz, amelyben „rendkívüli kockázatnak”nevezte Venezuelát, amely veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára nézve, ezért szankciókat jelentett be az ország biztonsági apparátusának hét vezetője ellen. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a caracasi kormányzat megfélemlíti az ellenzéket, és a rendelet így csupán azon tisztségviselők ellen irányul, akik emberi jogokat és a demokrácia intézményét sértik. Washington így fel is szólította Caracast, hogy engedjék szabadon a politikai foglyokat.

Henrique Capriles ellenzéki vezető szerint az egyes magas rangú képviselőket érintő szankciók csak a „korrupt elitet” sértik, az egyszerű állampolgárokat viszont semmiképpen.

Az intézkedés nem csupán a venezuelai elnököt háborította fel, hanem más latin-amerikai vezetőket, így például Rafael Correa ecuadori elnököt, aki egyben az Unasur ideiglenes elnöki posztját is ellátja, szerinte „józan értékítélettel bíró ember nem feltételez ilyet Venezueláról”, s Washington ismét belügyekbe való beavatkozással sérti meg Venezuela szuverenitását és az Amerika-közi Karta elveit, amelyre „megfelelő válasza lesz” az Uniónak.

Evo Morales bolíviai elnök pedig arra utasította külügyérét, David Choquehuancát, hogy hívja össze a CELAC-ot, a Kanada és az Egyesült Államok kivételével a nyugati félteke összes független államát tömörítő regionális szervezetet is, arra hivatkozva, hogy „Barack Obama agressziójával szemben meg kell védeni Latin-Amerikát és a Karib-térséget, amelynek Venezuela is része”.

A Venezuelát és az érdekében felszólaló két államot is magába foglaló ALBA (Bolívari Alternatíva a Mi Amerikánk Számára) is hasonló hangot ütött meg nyilatkozatában, s a Venezuela elleni „agressziót” az egész térség elleni támadásnak tekintették. Míg az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára, José Miguel Insulza aggodalmát fejezte ki a Fehér Ház egyoldalú lépése következtében.

Az USA lépése Havanna részéről is egyértelmű tiltakozást váltott ki, Fidel Castro pedig egyenesen dicsérettel illette Nicolás Maduro venezuelai elnököt, aki szerinte „briliáns és bátor diskurzust intézett” Washington felé. A jelenlegi elnök, Raúl Castro pedig nyilatkozatban biztosította Madurót a feltétlen támogatásáról. Elemzők szerint az amerikai lépés akár kihathat a Kubával folytatott tárgyalásokra is.

A lépés azonban nem csupán a régióban okozhat feszültséget, hanem számos OPEC-tagállam körében is, amelyek baráti viszonyt ápolnak Venezuelával.

Az International Crisis Group szakértői szerint az Unasur-nak mint az egyetlen Venezuela által elismert regionális politikai szereplőnek minél hamarabb el kell érnie a belpolitikai helyzet rendezését: a kormány és az ellenzék közötti megbékélést kellene előtérbe helyeznie, kezdeményeznie a politikai foglyok szabadon bocsátását.

Az Unasur-on belüli „válságkezelést” azonban hátráltathatja a tagok eltérő véleménye, ugyanis a fent említett országokkal ellentétben, Chile, Costa Rica, Kolumbia, Panama és Peru aggodalmát fejezte ki a venezuelai politikai helyzet kapcsán. A jövő heti találkozón nem csak a stabilitás kérdése múlik, hanem az is, hogy az Unasur képes-e hatékonyan kezelni a konfliktust. Amennyiben igen, úgy az valódi politikai súllyal ruházná fel a szervezetet.