Ukrán válság: militarizálják a Krímet

A krími tatárok volt vezetője szerint Oroszország „teljesen militarizálja” az általa megszállt Krímet, több mint negyvenezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, és atomtöltetek hordozására képes rakétákat telepít a félszigetre.

Musztafa Dzsemiljev, a tatárok törvényhozó és kormányzó testületének, a medzslisznek a volt vezetője, aki tagja az ukrán parlamentnek, szerda este az 5 Kanal kijevi televíziónak nyilatkozva beszélt erről – interjújából idézett az UNIAN ukrán hírügynökség.

„Legkevesebb 40 ezer katona van ott (a Krímben). Ennyien összpontosulnak a határon. Egyedül Dzsankojban mintegy 60 harci repülőgép van, amely kész felénk (Ukrajna irányában) repülni” – mondta Dzsemiljev.

A Jalta melletti Kiziltasban szerinte atomsilót építenek, mint „a szovjet időkben”.

„Betont szállítanak, atomfegyverek befogadására teszik alkalmassá. Azt mondták nekünk, hogy már szállítanak oda atomtöltetek hordozására alkalmas rakétákat” – mondta Dzsemiljev.

Az UNIAN felhívja a figyelmet arra, hogy Refat Csubarov, a medzslisz jelenlegi elnöke is úgy nyilatkozott korábban, hogy Oroszország előretolt hadállást akar kiépíteni a félszigeten.

Oroszország egy évvel ezelőtt annektálta az Ukrajnához tartozó félszigetet.

Oroszország hadgyakorlatba kezdett Észtország és Lettország határánál

Oroszország kiterjedt hadgyakorlatba kezdett szerdán, így jelenleg az Észtország és Lettország határai közelében fekvő Pszkov térségében mintegy kétezer orosz katona vesz részt a manővereken. Egy nappal korábban a NATO és az Egyesült Államok csapatai katonai felvonuláson vettek részt az észt-orosz határ közelében.

Irina Kruglova, az orosz védelmi minisztérium illetékese azt mondta, a szombatig tartó hadgyakorlatok részeként a légierő 1500 tagja az ejtőernyős bevetést gyakorolja, valamint a csapatok egy feltételezett ellenség repülőterére hatolnak be, és azt semmisítik meg.

„Kellemetlen meglepetés volt megtudni, hol tartják ezeket a gyakorlatokat, de nem aggódunk miatta” – mondta Normunds Stafeckis, a lett védelmi minisztérium szóvivője. Mindenesetre hozzátette, elfogadhatatlannak tartják, hogy ejtőernyős hadosztály és helikopterek állomásoznak a határ közelében.

Eközben mintegy 1400 észt katona és különféle nemzetiségű egységek – főleg amerikai és NATO-ezredek katonái és járművei – vettek részt egy keddi katonai felvonuláson a balti állam függetlenné válásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében a kelet-észtországi Narva városában, amelyet csupán az ugyanolyan nevű határfolyó választ el Oroszországtól.

Ez volt az első alkalom, hogy a három balti államban – Észtország, Lettország és Litvánia – állomásozó amerikai katonák ennyire közel húzódtak az orosz határhoz.

Az észt hadsereg szerdán közölte, hogy a NATO harci repülőgépeknek a hasonló katonai felvonulásokon szokásos mutatványait nem tartották meg, mivel a nemzetközi jog tiltja a katonai repülőgépek mozgását a nemzetközi határok közvetlen közelében.

Az Ukrajnához tartozó Krím félsziget annektálása után a további orosz terjeszkedéstől való félelem miatt Észtország, Lettország és Litvánia is kérte a NATO katonai erejének növelését a területeiken. A térségben sokan attól tartanak, hogy Moszkva az orosz ajkú kisebbség védelmére hivatkozva Ukrajna után a három balti ország valamelyikében is beavatkozik.