Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A véres délszláv háborúkat követően két évtizeddel az utódállamok társadalmainak gyógyulási folyamatát még mindig súlyosan mérgezi a kibeszéletlen traumáknak, valamint a felelősségre vonás elmaradásának elegyéből származó frusztráció. Mindezen azonban változtathat az Európai Bizottság közelmúltban nyilvánosságra került tervezete, amelynek köszönhetően immár a szerbség sem érezhetné magát többé a kollektív bűnös cseppet sem hízelgő szerepében.
A BalkanInsight.com hírportál információi szerint az újonnan felállítandó különleges bíróság teljes mértékben a koszovói igazságszolgáltatási rendszer integráns részét képezi majd, munkáját ugyanakkor teljesen függetlenül végezhetné, amelynek elsődleges garanciája az EU koszovói missziója (EULEX) által kinevezett bíráiban rejlik. A Jean-Claude Juncker nevével fémjelzett grémium által készített javaslatot csütörtökön ismertette a sajtó képviselőivel a legnagyobb koszovói ellenzéki párt, a nacionalista Vetëvendosje („Önrendelkezés”) két parlamenti képviselője.
A tervek szerint a közeljövőben megalakuló testület joghatósága a Koszovó területén 1998 januárja és 2000 decembere között a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) által elkövetett atrocitások felelőseinek felderítésére és megbüntetésére terjedne ki két kamarás rendszerben működve, egy koszovói és egy másik államban fekvő leendő székhellyel (egybehangzó értesülések szerint ez az ország – csakúgy, mint az ICTY esetében-Hollandia lehet). Habár a nyomozati szakasz során természetesen sokkal célszerűbb a történtek helyszínéhez minél közelebb vizsgálódni, a Bizottság elvárásai szerint az eljárást csak és kizárólag külföldön lehet majd lefolytatni.
Albulena Haxhiu, a radikális ellenzékiek prominens tagja a már említett médiaeseményen pártja véleményét tükrözve a lehető leghatározottabban elítélte Brüsszel szándékait, mivel meglátása szerint ezzel bemocskolnák az UÇK által irányított függetlenségi és felszabadító háború tisztaságát. A képviselő asszony mindezek mellett aggodalmát fejezte ki a jogi felügyelet és az ellenőrzési jogkör hiánya miatt, így ugyanis semmilyen törvényes eszköz nem állna a jövőben a pristinai kormány rendelkezésére az esetleges egyensúlytalanságok kiküszöbölésére.
Egy tavaly év végén készült uniós jelentés már előre jelezte, hogy az eddig háttérbe húzódó bűnösökre hamarosan a nemzetközi jog teljes szigorával sújthatnak le. A vizsgált mintegy 3 éves periódusban olyan magas rangú tisztekre vadásznak majd elsősorban, akik azokban az időkben szervezett, elsősorban szerbek, romák és koszovói albánok ellen irányuló üldöztetési kampányokban, pogromokban játszottak aktív szerepet, a szerb rezsimmel való kollaborációval vádolva áldozataikat. Bűnlajstromukban gyilkosságok, emberrablások, illegális fogvatartás és nemi erőszak egyaránt megtalálhatóak.
Kaszás Gábor
