Ukrán válság: külügyminiszteri szintű találkozóról egyeztek meg a „normandiai négyek”

A közeljövőben tartandó külügyminiszteri szintű találkozóról állapodtak meg a „normandiai négyek” – tájékoztatott a Kreml sajtóosztálya az orosz államfő és a német kancellár valamint a francia és ukrán elnök csütörtöki telefonbeszélgetéséről.

Az állami vezetők a „fenntartható tűzszünet” biztosításának fontosságát, a nehézfegyverek visszavonásában a gyakorlati lépések megtételét, és a foglyok mielőbbi szabadon engedését hangsúlyozták – olvasható az orosz államfői hivatal honlapján elhelyezett közleményben.

A szűkszavú tájékoztatás szerint Vlagyimir Putyin orosz, Petro Porosenko ukrán, Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár telefonbeszélgetésük során kifejtették, hogy „készek aktívan támogatni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ellenőrző missziójának munkáját az ukrajnai konfliktus rendezésének jelenlegi, fontos szakaszában”.

Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) vezetője csütörtökön közölte, Ukrajna azt szeretné, ha ENSZ-békefenntartók felügyelnék a kelet-ukrajnai frontvonalat, valamint az ukrán-orosz államhatárnak a szakadárok ellenőrzése alatt lévő szakaszát. Petro Porosenko elnök a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt az Európai Unió küldene rendőri missziót a kelet-ukrajnai térségbe.

Oroszország ingyen gázt szállít a szakadár területekre

Oroszország kész ingyen gázt szállítani az ukrajnai szakadár területekre – jelentette be csütörtökön Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. A Gazprom orosz gázipari óriás néhány órával később közölte, hogy megindította a gázszállítást, az ukrán Naftogaz pedig azt jelentette be, hogy felfüggesztette a szakadár területek ellátását földgázzal.

Az orosz kormányfő szerint az ukrán hatalom nem változtatott korábbi döntésén, így a szakadárok által elfoglalt területeken nincsen gázellátás. „Szeretném, hogy az energetikai minisztérium és Gazprom javaslatot tegyen a szükséget szenvedő területek ellátására segély formájában” – mondta az orosz kormányfő moszkvai sajtótájékoztatóján.

Medvegyev azt állította, hogy a Donyec-medence teljes lakossága éhezik, az ukrán hadseregtől előző nap elfoglalt Debalcevét is beleértve.

Medvegyev tájékoztatóját az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság „népi tanácsának” elnöke, Andrij Purgin bejelentése előzte meg, miszerint a kijevi hatalom február 16-án (azaz hétfőn) felfüggesztette a gázszállítást a térségbe, és ezért az orosz gázra tértek át. A „luhanszki népköztársaságnak” csütörtök estig tartanak ki a készletei – áll Purgin közleményében.

A Gazprom órákkal Medvegyev bejelentése után tájékoztatott, hogy megindították a gázszállítást a szakadár területekre. Alekszej Miller, a cég vezérigazgatója közölte, hogy napi 12 millió köbméter gázt küldenek az orosz-ukrán határ menti prohorovkai és platovói szivattyútelepeken keresztül.

Az ukrán Naftogaz pedig azt jelentette be hivatalosan, hogy szerdán felfüggesztette a szállítást a szakadárok ellenőrzése alatt álló területekre, mert a harcok miatt megrongálódott a vezetékrendszer.

Mindeközben szerdán Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter bejelentette, hogy áprilistól drágul az Oroszországból Ukrajnába szállított gáz ára, amit csütörtökön ukrán kollégája, Volodimir Gyemcsusin is megerősített.

Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe

Moszkva ellenzi a békefenntartók bevonását a délkelet-ukrajnai rendezésbe. Oroszország ENSZ-nagykövete és EBESZ-hez akkreditált állandó képviselője is felszólalt csütörtökön Kijev kezdeményezése ellen – jelentette a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség.

Vitalij Csurkin ENSZ-nagykövet szerint Kijevnek csapatai lefegyverezésével és nem új kezdeményezésekkel kell foglalkoznia.

A magas rangú diplomata azzal érvelt, hogy a február 12-én elért minszki egyezség – a szeptemberi megállapodások végrehajtásáról aláírt intézkedéscsomag – szerint a szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságokban” saját rendfenntartókat, úgynevezett népi milíciákat hoznak létre, az egymással szemben álló feleket szétválasztó területet pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői felügyelik.

A minszki intézkedéscsomaghoz csatolt „megjegyzések” között szerepel, hogy a közrend fenntartására a helyi tanácsok döntésével a szakadár területeken „népi milíciák” alakulnak.

Csurkin szerint Kijev kezdeményezése megkérdőjelezi az ukrán hatalom szándékát a minszki megállapodások betartására.

Andrej Kelin orosz EBESZ-nagykövet szintén kevés esélyt lát a békefenntartók küldésére a Donyec-medencébe. A Bécsben nyilatkozó diplomata úgy vélte, hogy több nemzetközi szervezetnek ugyanazon konfliktusövezetben való tevékenysége „általában zűrzavarhoz vezet”.

Kelin nehezményezte, hogy Kijevben „felül akarják vizsgálni” a minszki megállapodásokat, és a rendezés felügyeletébe be akarják vonni az Európai Uniót.

A fehérorosz fővárosban múlt csütörtökön hosszadalmas tárgyalások után egyezett meg Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, és Vlagyimir Putyin orosz államfő az ukrán válság békés rendezését célzó szeptemberi minszki megállapodások végrehajtásának mikéntjéről. Ezt követően a minszki összekötőcsoport tagjai – Kijev, a szakadár „népköztársaságok”, az EBESZ és Moszkva képviselői – aláírták az intézkedéscsomagot.