Alacsony olajárak: komoly következmények az Öbölben

Az alacsony olajárak miatt Javad Zarif egyelőre nem utazik Szaúd-Arábiába. Irán hivatalosan felvállalta, hogy a hónapok óta tartó árzuhanás ellehetetleníti a két ország közötti kapcsolatok javítását.

Vasárnap Hossein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter-helyettes az al-Alam televíziónak bejelentette, hogy Javad Zarif külügyminiszter rijádi látogatását elhalasztották a szaúdiak jelenlegi olajpolitikája miatt. „Van valami, ami csúszást okozott a külügyminiszterünk Szaúd-Arábiába tervezett látogatásának. Ez az ok az olajárak zuhanása”, idézte Hosseint a Reuters. 

Az olajárak mintegy hatvan százalékot zuhantak tavaly júniustól számítva. Ez a drasztikus csökkenés meglehetősen érzékenyen érinti Iránt, amelynek teljes exportjának körülbelül hatvan százalékát adja a nyersolaj-kereskedelem. Múlt év végén az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) bejelentette, hogy a jelenlegi kőolaj-kitermelés mértékének csökkentése egyelőre nem áll szándékukban. Szaúd-Arábia az OPEC országok legnagyobb termelője és kiszállítója. 

Rijád és Teherán több mint másfél éve tervezi Zarif szaúd-arábiai látogatását, amelynek utolsó meghatározott időpontja tavaly októberben volt. Amir-Abdollahian kifejtette, hogy a mostani olajárak negatívan érintik a két ország kapcsolatainak javítására tett kísérleteket. „Diplomáciai csatornákon keresztül egyértelművé tettük Szaúd-Arábiának, hogy ki kell javítaniuk a mostani politikájukat”, mondta a külügyminiszter-helyettes. 

British Petroleum: két-három évig maradhat a jelenlegi árfolyam

Robert Peston, a BBC gazdasági szerkesztőjének értelmezése szerint a British Petroleum (BP) energiaóriás arra számít, hogy az olaj hordónkénti ára ötven és hatvan dollár között maradhat akár két-három éven keresztül. A BP azzal számol, hogy az Öböl-országok eltökéltek az amerikai palaolaj miatt elvesztett piaci részesedésük visszaszerzésére. 

Az olajtermelés jelenlegi mértékének megtartása hosszabb távon akár csődközeli helyzetbe is sodorhatja a palaolajipart. A palaolaj termelésből magas költségek árán lehet azt az eredményt elérni, amelyet a kőolajtermelés biztosít, és könnyen előfordulhat, hogy tartósan alacsony olajárak mellett a palaolaj kinyeréssel foglalkozó cégek nem lesznek képesek tovább életképesen finanszírozni a kitermelésüket. 

Ahhoz, hogy a szaúdiak sikerrel járjanak az elvesztett olajpiaci részesedések visszaszerzésében, a kitermelők csődbe döntésén kívül az is szükséges, hogy elég befektető és bank veszítsen óriási összegeket, hogy elijesszék őket a további palaolajba való invesztálástól, érvelt Peston. 

Az összképben természetesen ennek a politikának a „mellékhatása”, azaz Rijád regionális nemezisének a meggyengítése sem elhanyagolható szempont. Bár az olcsó olaj kétségkívül bevételkiesést okoz a szaúdiaknak is, Rijád már több alkalommal bebizonyította, hogy hajlandó politikai fegyverként használni az olajtermelésének mértékét. 

A jelenlegi szaúdi olajpolitika mögött valószínűleg mind a gazdasági, mind a regionális politikai számítások is közrejátszottak, hiszen ilyen módon akár két legyet is üthetnek egy csapásra: ha sikerrel járnak, visszakaphatják az elvesztett részesedésüket az olajpiacon miközben Iránt recesszióba dönthetik.

Irán viszont kitart amellett, hogy gazdaságuk jobban elbírja a kiesett olajbevétel terheit. Bijan Zanganeh iráni olajügyi miniszter kedden azt nyilatkozta, hogy bár az iráni költségvetésnek optimális hordónkénti ár hetvenként dollár lenne, jelentősen olcsóbb olaj sem töri meg az országot. „Még hordónkénti huszonöt dolláros ár sem veszélyeztetné az iráni olajipart”, mondta Zanganeh a Fars iráni hírügynökségnek.